A Médiaparlament november 21-én, pénteken záródokumentumot fogadott el. A tanácskozáson elhangzott felszólalások rövidesen felkerülnek a médiaparlament honlapjára, s a szervezők a dokumentumokat továbbítják a politikai döntéshozókhoz.
A záródokumentum szerint az elmúlt 12 évben több kísérlet történt új Médiatörvény megfogalmazására. Ezeknek egyetlen közös tulajdonságuk volt: titokban, szakértői vagy politikusi csoportok készítették, és a teljes törvény megfogalmazását követően hozták nyilvánosságra. Egyik sem jutott el az országgyűlési folyamatig. A médiaparlament résztvevői szerint a nyilvánosság által minden fázisában követhető törvényalkotási folyamat hozhat csak eredményt.
"Felkérjük a kormányt, hogy a programjában megfogalmazottaknak megfelelően, minden eddigi sikertelenség ellenére segítse elő az új médiaszabályozás létrejöttét. Hozzon létre Nemzeti Média Kerekasztalt, azzal a mandátummal, hogy nyilvános folyamatban alakítsa ki a leendő törvény alapelveit. Vegyenek részt a munkában a pártok médiapolitikusai, a szakmai szervezetek, érdekképviseletek képviselői, a jelenlegi felügyelő szervezetek képviselői, a kereskedelmi, a közszolgálati, a közösségi média, valamint a független műsorkészítők képviselői" - olvasható a dokumentumban.
A tanácskozáson felszólaló Domokos Lajos, a Teleschola vezetője bár üdvözölte a kezdeményezést, kifogásolta, hogy a parlament szinte kizárólag a közmédiumokra koncentrál. Ezzel szemben szerinte a tömegkommunikációs médiamező minden tényezőjével számolva kell elvégezni a szabályozást a társadalmi érdekek és értékek védelmében. Meggondolásra ajánlott egy olyan szabályozást, amely a rendszerváltás előtt született, mindmáig érvényben lévő sajtótörvényt is integrálná a médiatörvénybe. A helyenként parttalanná váló vitát azzal vélte mederbe terelni, hogy egy esetleges második kör előtt szakértői csoportnak kellene elvégezni a módszeres helyzetfeltárást kitérve például a következő problémákra:
- Az országos és a helyi médiumok politikai befolyásolása
- A közmédiumok irányításával, finanszírozásával kapcsolatos gondok
- Az ORTT zavarai
- Az értékteremtés támogatásának elégtelen volta
- Törekvések az újságírók mozgásterének korlátozására
- Az oktatásnak az érintettek bevonása nélküli szabályozása által okozott zavarok
- A szerzői jogok védelme
- A médiatartalmak megőrzésének, archiválásának kérdései
A Teleschola vezetője hangsúlyozta: szerinte az ilyen jellegű módszeres elemzés hiányára vezethető vissza, hogy a záródokumentum nem eléggé mélyen foglalkozik az akár a sajtószabadságot is veszélyeztető törvénykezési törekvésekkel. |