Közel 60 szervezet megbízottainak részvételével 2009. május 14-én délután, Budapesten megalakult a Nemzeti Média Kerekasztal, amelynek alapvető célja, hogy a média ügyeiben érdekeltek a megváltozott viszonyoknak megfelelően gondolják át a média problémáit többek között annak érdekében, hogy ne lehessen szűk csoportérdekeknek megfelelő jogszabályokat alkotni az érintettek feje fölött.

Az alaphangot három előadás adta meg. Bevezetőként a hazai média helyzetéről beszélve Róna Péter közgazdász arra a veszélyre figyelmeztetett, ami a magyar média főleg baloldali részének külföldi tulajdonba kerülése miatt fenyeget. A világgazdasági válság miatt az anyavállalatok támogatási képessége megroggyant, s adott esetben akár forrást vonhatnak el innen. Mint hangsúlyozta: a szellemi függetlenség érdekében erősíteni kell a hazai média anyagi alapjait. Ezzel összefüggésben néhány külföldi modellre hívta fel a figyelmet.

Juhász Judit volt kormányszóvivő, jelenleg a Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese kemény szavakkal illette a magyarországi médiapiac felosztását, ezen belül elsősorban a nemzeti frekvenciák kiárusítását. Élesen bírálta a kereskedelmi televíziózásnak a műsorok színvonalának korábban elképzelhetetlen mélyre süllyesztésében játszott szerepét, de arra is figyelmeztetett, hogy a politikusokat láthatóan csak saját szereplésük mennyisége érdekli, többségüket nem foglalkoztatja a médiatartalmak tovagyűrűző romboló hatása. Emellett az újságírás, a televíziózás, rádiózás szakmai helyzetét is kétségbeejtőnek írta le.

Szinetár Miklós televíziós rendező azzal indított, hogy a rendszerváltáskor elmaradt a figyelmeztetés: "A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg gyógyszerészét, kezelőorvosát!" A változások pozitív elemeire esett a fény, miközben a lehetséges nehézségek, veszteségek árnyékban maradtak. Például a legsötétebb Rákosi korszakban is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy szerkesztőség vezetői székébe egy orosz kerüljön, ezzel szemben ma van olyan kereskedelmi televízió, amelynek irányítója egy szót sem tud magyarul. Ennek a szemléletmódnak is része van abban, hogy a magyar médiatartalmak, elsősorban a televíziós kulturális műsorok színvonaltalanok. Korábban a magyar televíziós alkotások díjak sokaságát nyerték meg a nemzetközi fesztiválokon, ma gyakorlatilag olyan műsorok is alig készülnek, amelyeket egyáltalán be lehetne nevezni a versenyekre. Szinetár Miklós azt szorgalmazta, hogy a jelenlegi túltengő, silány módon szórakoztató médiafunkció helyébe a korrekt tájékoztatás, a kulturált és egészséges életmód terjesztése, az emberi személyiséget fejlesztő tartalmak kerüljenek.

Távollétében levélben üdvözölte a civil kezdeményezés nyomán létrejött Nemzeti Média Kerekasztal megalakulását Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman, jelenlegi ORTT-elnök is.

A Nemzeti Média Kerekasztal munkaülésen a jelenlévők elfogadták a működési szabályzatot, és kijelölték a feldolgozandó témák körét. A kerekasztal megválasztotta az ügyvivőit, akik a következők:

Enyedi Nagy Mihály jogász, médiaszakember, Dr. Erdősi Károly a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége megbízottja, Kiss József a Műsorszolgáltatók Társadalmi Kurátorainak Egyesülete (KÖZTE) elnöke, Kövér Tamás a MÚOSZ Etikai Bizottságának elnökhelyettese, Surányi András filmrendező és Domokos Lajos, a Teleschola Televíziós Iskola vezetője.

Domokos Lajos felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a belső szakmai vitákat célszerűnek látszik szekciókban lefolytatni. Szerinte a plenáris ülések középpontjába olyan témákat érdemes emelni, amelyek segítségével rá lehet döbbenteni Magyarországot arra, hogy milyen, a demokráciát magát fenyegető veszélynek lesz kitéve, ha nem képes társdalmi érdekeket is szolgáló médiumokat működtetni a piacorientáltak mellett. A belterjesség helyett a nyitottságot szorgalmazta annak érdekében, hogy a Nemzeti Média Kerekasztalnak mozgósító szerepet lehessen kölcsönözni. Ezzel függésben arra figyelmeztetett, hogy meg kell szervezni az ajánlások sokrétű kommunikálását. Szerinte jól szolgálná a társadalmi párbeszéd megindítását, ha a kerekasztal tagjai egyenként megvitatnák a politika és a média, a tulajdonosok és a média, a műsorkészítők és a média, a közönség és a média kapcsolatának alakulását a rendszerváltás utáni Magyarországon.