A Nemzeti Média Kerekasztal október 1-jén, 15 órakor, a VAM Design Centerben (VI., Király utca 24.) sorra kerülő nyilvános ülése várhatóan állásfoglalás-tervezetet fogad el arról, hogy a világgazdaság válságából kiutat kereső magyar társadalom médiarendszerét újra alkalmassá kell tenni a nemzeti párbeszédre. A dokumentum megfogalmazói - az előző ülés vitáját összefoglalva - úgy gondolják, hogy az elmúlt években a társadalom és a szakmai csoportok kizárásával háromszor átfogalmazott, ám még most is alkalmatlan médiaszabályozási kísérleteket el kell vetni.

A Nemzeti Média Kerakasztal tagjai szerint a média ma a nemzet fejlődésének és fejlesztésének egyik legmeghatározóbb erőforrása. Hozzáférhető, független és minőségi közszolgálati műsor-, és tartalomszolgáltatás nélkül nincs tudatos, jogkövető és a közterheket vállaló állampolgár, nem jöhet létre ellenőrző erejű helyi, térségi és országos politikai nyilvánosság. Ellenőrzött médiapiaci viszonyok nélkül a tájékoztatás lehetőségei is egyeduralkodók kezébe kerülhetnek. Ez pedig alkotmányellenes lenne.

Az állásfoglalás megfogalmazói rámutatnak: elsőként a közvetítő műszaki eljárásoktól függetlenül érvényesülő, a tartalomszabályozás és a műsorszolgáltatási jogosultság kérdéseit szabályozó kommunikációs törvényre, másodikként pedig a nemzeti - országos-körzeti és helyi - közszolgálati műsor- és hírszolgáltatás viszonyait és a kapcsolódó internetes közterek, archívumok és tartalomszolgáltató rendszerek körülményeit rendező közmédia-törvényre van szükség.

Az állásfoglalás-tervezet elfogadása után a magyar médiapiac helyzetét tekinti át a Nemzeti Média Kerekasztal október 1-jei vitaülése. A sorban 3-ik nyilvános ülés előadója dr. Kovács Anita, a Gazdasági Versenyhivatal irodavezetője, dr. Skriba Judit, a Magyar Reklámszövetség tisztségvisleője. Felkért hozzászóló Such György, a Magyar Rádió elnöke, Szekes László, a Duna Tv gazdasági alelnöke, Burlacu Liviu, a MATESZ főtitkára.

HÁTTÉR:

A Nemzeti Média Kerekasztal célja az alapító nyilatkozat értelmében

a.) olyan nemzeti médiastratégia kialakításának elősegítése, amely a határokon túl élő magyarság érdekeire is figyelemmel van;

b.) olyan médiaszabályozás létrejöttének előmozdítása, amely követi az Európai Unió ajánlásait és irányelveit, ugyanakkor nemzeti öntudat erősítését szolgálja, s amelyben egyensúly van a társadalmi és az üzleti érdekek, a közszolgálati, a kereskedelmi, a közösségi tartalom között.

A Nemzeti Média Kerekasztal munkamódszere

a.) a társadalmi és szakmai csoportoknak a nyomtatott és az elektronikus média minden formájával kapcsolatos véleményének egyetértésre törekvő egyeztetése, nyilvánossá tétele;

b.) a jogalkotási előkészítési tárgyalásokon való aktív részvételre való törekvés, a törvényhozók, a jogalkotók számára ajánlások megfogalmazása.

A Nemzeti Média Kerekasztal tagja

a.) Az NMK alapító tagjai azok a magánszemélyek és szervezetek, akik, illetve amelyek a Médiaparlament keretein belül, a 2009. március 24-i alapításig elektronikusan, vagy közvetlenül írásban kinyilvánították az alapításban való részvételi szándékukat.

b.) Az alapítást követően az NMK olyan tagszervezetek egyesüléseként működik, amelyek minden ember elvitathatatlan jogának tekintik a szólás és a tájékozódás szabadságát, a nemzeti és a kisebbségi identitás megőrzését.

c.) Az NMK-ba minden tagszervezet egy nagykorú egyént delegálhat. A delegált személy szavazati joggal rendelkezik az NMK hivatalos rendezvényein és beválasztható az NMK szervezeteibe, testületeibe, továbbá megilletik őt azok a jogok illetve kötelezettségek, melyeket a szervezeti és működési szabályzat számára biztosít.