Korábban kilenc ország (Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Franciaország, Hollandia, Japán, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Svájc) budapesti nagykövete levélben fordult a magyar kormányhoz, hogy úgymond a nem átlátható viselkedés esetleges következményeire figyelmeztessen többek között a műsorszolgáltatás egyes területein történtekkel kapcsolatban. A levél mögött nyilvánvalóan az áll, hogy a Sláger, illetve a Danubius Rádió nem nyert a frekvenciapályázaton.

Erre reagálva a Sláger Rádió helyébe lépett Neo FM rádiófrekvencia-használatát elnyert FM1 konzorcium vezetői - december 4-ei keltezéssel - több december 10-ei napilapban egy oldalas fizetett hirdetésben azt állítják, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület döntése jogszerű volt. Balázs Csabának, az econet.hu Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, valamint Kádár Tamásnak, az FM1 Zrt. vezérigazgatójának levelében többek között ez áll:

- A Neo FM adót működtető, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, tehát átlátható gazdálkodást folytató, zömében magyar vállalkozások és kisbefektetők tulajdonában lévő FM1 Zrt.-nek nincs pártkötődése, nem pályázott politikai, vagy beszélgetős rádió megvalósítására.

- A pályázatot nem csak a százalékos arány tekintetében, hanem forintban kifejezve is a legmagasabb ajánlatot tevők nyerték. A Sláger ajánlata 3,834 milliárd, a Juventusé 4,609 milliárd, a Danubiusé 5,039 milliárd, az FM1 Konzorcium 7,240 milliárd, az Advenio 9,594 milliárd forint volt.

- Majtényi László szereplését ellentmondásosnak minősítik és visszautasítják a leköszönt ORTT-elnök kijelentéseit, amelyek úgymond súlyosan rombolják az FM 1 Zrt. és a hozzá tartozó vállalatcsoport, valamint Magyarország megítélését.

- Felháborítónak tartják a pályázaton vesztes és a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt korábban többször megbüntetett Sláger Rádió és tulajdonosa, az Emmis Communications kampányát, amelyben a magyar sajtószabadság védelmezőjeként tüntetik fel magukat.

Mint a kilenc ország budapesti nagykövetéhez írt nyílt levélben olvasható: "az ORTT 2002. november 22-én szerződésszegésre hivatkozva egyszer már felbontotta a Sláger Rádióval megkötött szerződést, mivel az a pénzügyi vállalásait nem teljesítette. Az ügy végül >>nem transzparens<< módon a Sláger számára kedvező kompromisszummal zárult: a hatóság több mint 70 százalékkal csökkentette a rádió által fizetendő díjakat, azok megfizetéséért cserébe pedig éppen most novemberig hosszabbította meg koncesszióját."