Januárban hetedszer is nekifutunk az elnökválasztási procedúrának, őszintén remélem, most már sikerrel - nyilatkozta a Magyar Hírlap január 5-ei számában Balogh László, a közmédiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnökségének kereszténydemokrata párti elnökhelyettese.

- Meglátjuk, lesz-e bátor jelentkező, aki lát fantáziát az alulfinanszírozott, költségvetési pórázon tartott televízióban - olvasható az interjúban. Eddig ketten vették meg a pályázati anyagot. Leginkább abban bízom, hogy a tavaszi országgyűlési választások után ez a fajta politikai nyomás nem vetül majd a főadóra. Új költségvetésről is hallani. Sokkal felelősségteljesebb hozzáállás szükségeltetik az Országgyűlés részéről is, mert igenis szükség van egy pártatlan, kulturálisan sokszínű közszolgálati televízióra, amely nem lehet más, mint az MTV.

Balogh az új kormánytól várja a Magyar Televízió gondjainak megoldását. A gondokat a Medgyessy kormányig vezeti vissza. Mint mondja:

"Ez az amúgy módosításra szoruló jogszabály (a médiatörvény - a szerk.) előfizetési díjból határozza meg a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTV forrásának biztosítását. Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök azonban 2002-ben gondolt egyet, és hangzatos kampányszólamokkal kísérve nem megszüntette, hanem az állammal átvállaltatta ezt az adónemet az állampolgároktól. A tévénézők nyilván jogosan fogadták örömmel a hírt, ám a változtatás több problémát okozott. Medgyessy elfelejtette közölni, hogy a törvényben előírt összeg csupán hatvan százalékának átvállalásáról volt szó, mondván, a beszedési ráta nagyjából ennek az aránynak felelt meg addig. Magyarul: a szocialista-szabaddemokrata kormány a törvénytelen gyakorlatot s nem a jogszabályban előírt kötelezettséget vállalta magára. Másrészről a változtatás ellentétes az uniós szabályozás és a médiatörvény alapelveivel. A mindenkori költségvetés ugyanis ettől kezdve rövid pórázon tarthatta a közmédiát, esetünkben a Magyar Televíziót. Nem mellékes, hogy miután ez a költség már nem az állampolgárok, hanem az állam pénztárcáját könnyíti, a kormányzatnak nem áll érdekében, hogy az inflációhoz igazítsa a díjat. Mivel hamar kiderült, hogy így nem finanszírozható a televízió, kitalálták az úgynevezett költségvetési céltámogatást, amelyet meghatározott feladatokra ad az állam, egyebek mellett székházbérleti díjra. 2009-ben ez a támogatás mintegy tízmilliárd forintot tett ki, majd jött a jövő évi büdzsé később meg is szavazott tervezete, amely a közszolgálati médiumok közül egyedül az MTV-től vonta el a teljes összeget. Ez egész egyszerűen padlóra küldi a tévét."

Balogh szerint a szomszédos államok közszolgálati csatornáival összehasonlítva inkább kevesen, mint sokan dolgoznak az MTV-ben. A belső gyártású műsorok miatt ráadásul szakmailag is elfogadhatatlan a jelentős létszámcsökkentés. Mondják, a kereskedelmi adóknál kevesebben dolgoznak. Csakhogy azok nem jelenthetnek viszonyítási alapot, mivel - sok más kötelezettség mellett - nem kell regionális stúdióhálózatot fenntartaniuk, nem kell kisebbségi vagy egyházi műsorokat készíteniük. Többen azt is elfelejtik, hogy katasztrófa esetén a köztévének van tájékoztatási kötelezettsége.