Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2009 első félévében négy kereskedelmi, két közszolgálati és két hírtelevízió összesen 223 híradóját, több mint 91 órányi híranyagát, 3472 műsoregységét elemezte.
Az esti beszámolók jelentős része az erőszak-ábrázolás szempontjából problémásnak minősült, így 933 tudósítás, vagyis a hírek több mint egynegyede tartalmazott agresszív reprezentációkat. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben, idén az RTL Klub Híradója mutatta be a legtöbb erőszakos jelenetet, átvéve ezzel a vezetést a több éve első helyen álló Tényektől (TV2). A mintánkban új szereplőként feltűnő Hálózat TV szerkesztősége törekedett leginkább arra, hogy mellőzze az erőszakos híreket. 2009-ben a hírműsorok átlagosan 1 perc 21 másodpercet szántak egy-egy híranyagra, amennyiben azonban az erőszakot is tartalmazott, három másodperccel rövidebben számoltak be róla.
Az elemzett hírek többsége valamilyen szándékos brutalitást taglalt, a műsorszolgáltatók közül leginkább a hírcsatornák „mozdultak el” a direkt módon elkövetett agresszió bemutatásának irányába. A Hír TV mellett a két közszolgálati adó fektetett nagyobb hangsúlyt az áldozatok szenvedésére, míg az anyagi kárral járó, illetve az állatok halálát követelő tragédiák prezentációja az RTL hírműsorában jelent meg a leghangsúlyosabban.
A megrázó történések elszenvedőivel folytatott beszélgetéseket főként a Magyar ATV és a „hírtévék” jelenítették meg, míg az elkövetők megszólaltatása a Tények műsorát jellemezte. A megrázó híregységek negyedéhez csatoltak olyan képes összeállítást, melyben valamilyen erőszakos jelenet volt látható. A sokkoló képsorok közreadása legkevésbé a Hírháló c. műsort jellemezte. A megrázó képek átlagos hosszát tekintve az RTL Klub „kímélte” leginkább a nézőket. A személyeket ért agresszió során elsősorban sebesült embereket ábrázoltak, az elhunytak letakart vagy fedetlen holtteste jóval kisebb időtartamban terhelte a befogadókat. A rendkívül erős érzelmi hatást kiváltó következményekről készült felvételekkel főként a hírtelevíziókban találkozhattunk.
A vezető kereskedelmi adók mellett a Duna TV képsorait uralta leghosszabban a fedetlen holttestek látványa. A Magyar Televízió hírműsora kerülte az emberi tetemek, sérült testrészek és a vér prezentációját, visszafogottabb képi ábrázolásra törekedett. 2009-ben a beszámolók több mint tizedéhez csatoltak valamilyen animációt, figyelemfelkeltő illusztrációt. A hírcsatornák nem éltek ezen hatásfokozó eszközzel, a kelléktárat elsősorban a földi sugárzású televíziók alkalmazták.
A médiatörvény szerint a híradót - mint időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszámot - nem kell korhatári kategóriába sorolni, ám az e típusba tartozó műsorokra is vonatkozik az a megkötés, miszerint nem tehetők közzé olyan időszakban, amikor a tartalmuknak megfelelő kategóriába sorolás esetén előreláthatóan nem lenne helyük. Amennyiben a gyermekek számára ártalmas tartalom jelenik meg a hírekben, úgy a nézők figyelmét fel kell hívni arra, hogy a nyugalom megzavarására alkalmas képsorok következnek. |