Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja az Országgyűlésnek, vizsgálja felül a Magyar Távirati Iroda Zrt. sajátos tulajdonosi és irányítási rendszerét. A szervezet az MTI 2009. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről közzétett összefoglalóban egyebek mellett megállapítja: a társaság tavaly megőrizte pénzügyi egyensúlyát, gazdálkodása pedig nyereséges volt. Az ÁSZ a zrt. működésével kapcsolatban azt írta, a legnagyobb kockázatot a közfeladatok jelenlegi állami finanszírozásának rendszere hordozza, mert nincs összhangban az uniós szabályokkal.

Közölték, kockázatot látnak abban, hogy a társaság 2008-2012. évi stratégiai tervezése „a gazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi elvárások megfogalmazásának hiányában”, azaz országgyűlési jóváhagyása nélkül történt. Az ÁSZ szerint mindez azt jelzi, hogy az Országgyűlés 2002. évi határozatában megfogalmazott feladat, a nemzeti hírügynökségi törvény és az alapító okirat felülvizsgálata nem vesztett aktualitásából.

A vizsgálat megállapítása szerint az MTI Zrt. belső szabályzatai többségében összhangban voltak a vizsgált időszakban hatályos szakmai, társasági és a gazdálkodást érintő jogszabályokkal. Kivételt képez ez alól a társaság munkavállalóira kiterjedő kollektív szerződés, a közbeszerzési eljárások lebonyolítását segítő beszerzési szabályzat, valamint a köztulajdonban álló társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben előírt javadalmazási szabályzat.

Az ÁSZ pozitívumként állapította meg, hogy a társaság vezetői információs és ellenőrzési rendszere összességében kiépített, a kockázatkezelés rendszere szabályozott volt. Jelentős előrelépésként értékelte az ÁSZ azt, hogy a megkötött szerződések nyilvántartása átláthatóvá és utólag ellenőrizhetővé vált, továbbá megvalósult a társaság három nagy nyilvántartó rendszerének integrációja, létrejött az ügyviteli alkalmazások közötti egységes adatforgalom.

Emlékeztettek arra, hogy a zrt. a kitűzött célok elérése érdekében létszámcsökkentést, ezzel párhuzamosan a szervezeti rendszert racionalizáló intézkedéseket hajtott végre, amelynek eredményeként az MTI Zrt. „közelített a tevékenységéhez mért szervezetnagyság kialakításához”. Megjegyezték azonban, hogy az intézkedések nem jártak együtt a munkavállalók besorolási-, bérezési- és teljesítményértékelési rendjének szabályozásával.

Az ÁSZ megállapította, hogy az MTI 2009-ben megőrizte pénzügyi egyensúlyát, gazdálkodása nyereséges volt. Utaltak arra, hogy az MTI Zrt. összes bevételének 60 százalékát a költségvetési támogatás, 40 százalékát a saját bevétel tette ki.

A 2009. évben a társaság összes költsége és ráfordítása 11 százalékkal meghaladta az előző évi adatokat, ezen belül a személyi jellegű ráfordítások terén – a csoportos létszámleépítéssel összefüggésben – a növekedés az átlagosnál nagyobb volt – állapította meg az ÁSZ.

Az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy kezdeményezze a takarékossági törvény felülvizsgálatát a speciális jogi szabályozással működő, köztulajdonban álló gazdasági társaságok fogalomrendszerének pontosítására, figyelemmel arra, hogy ezek a társaságok a törvény előírásait nem tartják magukra nézve kötelezőnek.

A vizsgálatról kiadott ÁSZ-közlemény rögzíti: 2009-ben az ÁSZ javaslatot fogalmazott meg a Tulajdonosi Tanácsadó Testület elnökének az alapító okirat módosítására, valamint a – közszolgálati feladatokra jutó állami támogatás mértékének kimutatását segítő – szakértői modell hasznosítására. A javaslat részben – a szakértői modell korlátozott alkalmazásával – hasznosult.

Az MTI Zrt. elnökének új javaslatként fogalmazta meg az ÁSZ többek között a takarékossági törvényben előírt közzétételi követelmények teljesítését és az MTI kollektív szerződésének felülvizsgálatát.