1.) Ha majd hatályba lép, úgy módosul az Alkotmány megfelelő szövegrésze, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. (343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.

MEGJEGYZÉS: Az Alkotmány eredetileg csak a szólásszabadság kitételt tartalmazta. Egyes elemzők attól tartatnak, hogy az új szövegezést arra használhatja fel a kormánypárt, hogy tetszés szerint lehessen eljárni bármely médium ellen, ha a hatalom képviselői úgy látják, hogy nem tettek közzé valamilyen úgymond közérdekű adatot, s hogy a médiumokat parttalanul, helyreigazításban lehessen kényszeríteni lehessen bármilyen ellenvélemény megjelentetésére. Erre 9 évvel ezelőtt már tett kísérletet a Fidesz, amikor a Répássy Róbert által kidolgozott, szájkosártörvény néven elhíresült indítványban be akarta vezetni az úgynevezett válaszadási jogot, amit azonban az Alkotmánybíróság, elsősorban formai okok miatt, elutasított. Most azonban az előterjesztők már szabályozták azt, amit 2001-ben nem, hogy a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben kell helyt adni a válasznak, az internetes szolgáltatóknak ezenfelül azonos napszakban lesznek erre kötelezhetők.

2.) Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Az ellenzék is megszavazat, hogy csökkentsék a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését.

A módosító indítványok között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő majdani Közszolgálati Testületbe.

MEGJEGYZÉS: A közszolgálati adók úgymond társadalmi kontrollját a négy nevesített egyház – a katolikus, a református, az evangélikus, valamint a zsidó hitközségek szövetsége – delegálná. További jelölő szervezetek: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Olimpiai Bizottság, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az önkormányzatok szövetségei, a családok érdekképviseletei, a határon túli magyar kulturális egyesületek, magyarországi kisebbségek szervezetei.

3.) Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is. Ennek értelmében a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagjainak száma az előzetesen tervezett öt helyett nyolc lenne, közülük hármat a kormánypártok, hármat az ellenzék, kettőt pedig a Médiatanács delegálna.

MEGJEGYZÉS: Általában mindenki időszerűnek tartja a közszolgálati médiumok felügyeleti és irányítási struktúrájának átalakítását. A párt- és társadalmi delegáltakból álló jelenlegi médiakuratóriumok túlméretezettek, az ORTT-vel együtt az intézményesített többpárti befolyás zálogai. A közmédiumok finanszírozása nem normatív, juttatásuk a mindenkori költségvetési alkuk függvénye. Az ORTT-nek és az MTV-nek hosszú ideje nincs elnöke, a köztévé adóssága 6,5 milliárd forintra rúg.

Csakhogy az új modellben a többpárti alkukat egypárti hegemónia váltja fel. Amint a HVG ábrája is mutatja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság néven összevonnák az ORTT-t és a hírközlési felügyeletet, azaz egy kézbe kerülne a tartalom és a technológia irányítása. A befolyást és a pénzt egyszerre megtestesítő hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki, nem kevesebb mint kilenc évre.

Nem fogadta el a Ház - mert alapvetően csak a Jobbik és az LMP támogatta - a fideszes Révész Máriusz és Kővári János azon módosító javaslatát, hogy határozza meg az alkotmány a közszolgálati médiumok megkülönböztetett feladatait a kereskedelmi médiához képest, és kerüljön be az alaptörvénybe, hogy "a médiaszolgáltatásnak megkülönböztetett feladata a közügyekről való kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatás".