A Nemzeti Média Kerekasztal (NMK) június 24-ei nyilvános vitáján Domokos Lajos, az ügyvivők egyike ismertette a különféle felfogású szervezeteknek a média ügyeiben fórumot teremtő rendezvényen az elmúlt csaknem másfél évben lezajlott vitákat tükröző állásfoglalásokból kirajzolódó médiaképet. Ennek során két kulcsszót emelt ki: demokrácia és közmédia. Mint az előadó hangsúlyozta:

- A Nemzeti Média Kerekasztal megalakulása óta nyilvánosan és folyamatosan felhívja a törvényhozók figyelmét arra, hogy a médiaszabályozás folyamatában két stratégiai célt kell követni. Az első, hogy a jogszabályalkotókban tudatosítani kell: a médiaszabályozás során mindenekelőtt a demokrácia médiabeli feltételeinek erősítésére kell figyelemmel lenniük. A második: a közszolgálati médiumoknak a teljes magyar kultúra fenntartását és fejlődését kell szolgálniuk nem utolsó sorban az ország gazdasági versenyképességének javítása érdekében.

Domokos Lajos hozzátette: amikor a közmédia kifejezést említi, olyan független közmédiára gondol, amely a nem a pártok, nem a médiavállalkozók, hanem a nemzeti érdekek szolgálatában áll.

Mint a fórumon elhangzott: a médiaszabályozás alkotmányos, társadalmi és nemzeti követelményeivel, a magyar médiapiac helyzetével, a közmédiumok működési feltételeinek megújításával foglalkozó állásfoglalásgyűjteményt korábban már több parlamenti képviselőnek, köztük Schmitt Pál házelnöknek, Balczó Zoltánnak, az Országgyűlés jobbikos alelnökének, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, L. Simon Lászlónak, a parlament kulturális és sajtóbizottsága fideszes elnökének, illetve Hoffmann Rózsa (KDNP) kulturális államtitkárnak is eljuttatták.

Az NMK dokumentuma szerint a többszintű médiarendszer kialakításának feltétele, hogy a közszolgálati médiumok pártoktól független, normatív finanszírozással rendelkezzenek, és hogy ne kelljen reklámot sugározniuk. Ajánlatosnak tartanák, hogy a kereskedelmi média (a híradón kívül) ne legyen kényszeríthető közszolgálati műsorok sugárzására, a közmédiumok reklámbevétel-kiesését pedig közszolgálati alapból pótolják.

Az eseményen Silhavy Máté, a Jobbik médiapolitikai kabinetvezetője a médiacsomag parlamenti tárgyalásával kapcsolatban kijelentette: elfogadhatatlan az egész társadalmat érintő kérdésekben annak kizárásával dönteni. Hozzátette: a Jobbik egyik módosító indítványa éppen arra irányult, hogy egy sajtószakmai testület képviselője is bejuthasson a közszolgálati médiumok civil kontrollját jelentő Közszolgálati Testületbe. A Jobbik viszont örömmel vette tudomásul, hogy a médiaalkotmányról "valamiféle minimális" társadalmi vita kialakulhatott a parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén.

Mandur László, a bizottság MSZP-s tagja az NMK vitaülésén elmondta: ami most történik, az egy "nagyobb politikai csomag" része, mert jól látható a Fidesz erős politikai törekvése, hogy a négyéves parlamenti cikluson túl is kiépítse a médiarendszerét. Ezért tart szerinte egy "Kaukázus környéki demokrácia" felé az ország. A miniszterelnök által kinevezett médiatanács embere ugyanis kilenc évre lesz bebetonozva - fejtette ki. Ennek üzenete az, hogy bárki győz is a következő választásokon, akkor is a Fidesz "uralkodik" - fogalmazott.

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke rövid felszólalásában arra figyelmeztetett: a Fidesz most készülő, médiaalkotmánynak nevezett, sajtószabadságról szóló javaslata törvénytelenségeket tartalmaz.

Bayer Judit médiajogász a megjelentek előtt elmondta: csak "felületesnek mondható" jó irányok vannak a médiacsomagban, s hiányzik belőle a szakszerűség. A kormánypártnak nincs médiaszakértője, mert nem tudtak olyan tervezetet elkészíteni, amely összhangban állna minden törvényi követelménnyel - vélekedett. Enyedi Nagy Mihály, az NMK ügyvivő titkára egy alternatív törvénytervezet, valamint egy közszolgálati kódex kidolgozását sürgette.

Az NMK vitaülésére többen is benyújtottak felhívás-tervezetet. Hosszas vita után a résztvevők úgy döntöttek: a Nemzeti Média Kerekasztal tagszervezeteinek összetétele miatt nem lehet támogatást szerezni egy közös, politikai jellegű nyilatkozathoz. Ugyanakkor a fórum tagjai felhatalmazták az ügyvivői testületet, hogy a június 28-án, kellő mérlegelés után megfogalmazhat és kiadhat ügyvivői állásfoglalást az Országgyűlésben történtek függvényében, az NMK-vitaülésen elhangzottak szellemében.