Az Országgyűlés június 28-án 262 igen, 66 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett elfogadta az Alkotmány 61. paragrafusának módosítását. Ezzel az Alkotmányba a véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólás szabadságához való jog került be.
(Megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítási jogból vezeti le a sajtó- és szólásszabadsághoz való jogot, más alkotmányjogi értelmezés viszont a szólásszabadságot tartja szélesebb értelműnek.)
Ezentúl a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatát is az alaptörvény rögzíti ezentúl. A képviselők elfogadták, hogy az Országgyűlés elnöke a módosítás sürgősséggel való kihirdetését kérje a köztársasági elnöktől.
Az összesen öt részből csomag három június 28-án elfogadott három elemének zárószavazását végül elhalasztották, bár az egyik indítványozó, Cser-Palkovics András szerint július 19-ig ezek is az Országgyűlés elé kerülnek.
A képviselői önálló indítványként benyújtott csomag egyes részei:
T/359. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról (megszavazva 2010. június 28.)
Az Alkotmány vonatkozó részének eddigi szövege:
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alkotmány most módosított szövegrésze:
(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, valamint az állampolgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát és a demokratikus közvélemény kialakításához fűződő érdekét.
(3) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
(4) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
T/360. A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrehozása (A jelenlegi ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság egy, a miniszterelnök által kinevezett, vezető alá helyezése. Az ORTT-ből Médiatanács jönne létre, amit a hatóság elnöke vezetne. Az NHH-ból a hatóság elnöke alá rendelt hivatal lenne. Június 28-án, majd július 6-án a szavazás elhalasztva)
T/361. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Médiatácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállítása (Ez a szervezet a a fentiek szerint a jelenlegi ORTT helyébe lépne. Június 28-án a szavazás elhalasztva)
T/362. A Közszolgálati Közalapítvány felállítása (A Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió vagyonát kezelő jelenlegi közalapítványokat a Magyar Televízió címe alatt egyesítő szervezet a közmédiacégek, valamint az MTI ZRt. tulajdonosi felügyeletét látná el 4 a parlament által megválasztott kurátoron és a Médiatanács által delegált kuratóriumi elnökön keresztül. A közszolgálati médiumok mint cégek a közalapítványi kuratórium által kinevezett vezérigazgató irányításával működnének. Június 28-án a szavazás elhalasztva)
T/363. Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Ez a médiaalkotmánynak is nevezett egyfajta médiatörvény-változat integrálja a média összes - a nyomtatot sajóttól az internetig terjedő - formáját. Megtárgyalását egy hete augusztus végéig elhalasztották, eddig lehet javaslatokat benyújtani, a részletes vita szeptember első felében, a határozathozatal októberben várható.)
|