Miközben a FIDESZ-KDNP többségű Parlament július 6-án ismét elhalasztotta a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásáról szóló törvénytervezet szavazását, a Magyar Közlönyben épp ezen a napon jelent meg az a jogszabály, amely az Alkotmány médiával foglalkozó részét módosítja.

A T/360. számú, A médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrehozása című előterjesztés halogatásának oka az lehet, hogy a törvényt össze kell hangolni az uniós irányelvekkel. Brüsszel feltehetően azt kifogásolja, hogy a hatóság fejét a kormányfő nevezné ki.

Viszont az alaptörvénynek eddig is a médiával foglalkozó 61. paragrafusának módosítását Sólyom László köztársasági elnök aláírta. Immár nemcsak a véleménynyilvánítás, hanem a szólás szabadsága is bekerült az alaptörvénybe. (A két kifejezés egymáshoz való viszonyáról jogászi körökben mindmáig vita van. - szerk.)

Immár megfogalmazódik az is, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, s hogy a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében.

A módosítás negyedik bekezdése, amely eddig a közszolgálati médiumok felügyeletéről, vezetőinek kinevezéséről, és a kereskedelmi médiumok engedélyezéséről, illetve a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szólt, ezentúl így szól: „a Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal működő autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek."

Részletek