A T/363. szám alatt két képviselő indítványaként benyújtott Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól címet viselő jogszabály-tervezet szerint egységes előírások vonatkoznának az írott- és az elektronikus sajtóra, valamint az internetes tartalmakra is.

FDESZ A törvénytervezetet benyújtó Rogán Antal szerint három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is. A javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is, mert ezek szerepe meghatározó. Elálltak korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

KDNP Pálffy István kiemelte, a szabályozásnak azzal a formájával, hogy alkotmányszerűen terjed ki minden médiatartalomra, egyetértenek. Fontosnak tartják, hogy a médiatartalom és médiaszolgáltatás ne sérthesse a házasság intézményét, a családokat, az emberek hitét. Elégtelennek tartják az előterjesztésben a foglaltakat a kiskorúak védelme tekintetében.

LMP Karácsony Gergely úgy vélte: a javaslat elhamarkodott és egyszerűbb lett volna, ha visszavonják. Az előterjesztés több pontja túlterjeszkedő, a végrehajtás pedig lehetetlennek tűnik, vagy ha ez meg is valósul, akkor alapvető jogokat csorbítana. Úgy vélte, alapelvnek kellene lennie a sokszínű médiaszolgáltatási piacnak és nyilvánosságnak. Utóbbi nem úgy alakul ki, hogy bizonyos tartalmakat szabnak meg, hanem olyat kereteket hoznak létre, amiben érvényesül a sokszínűség. A tájékoztatási kötelezettségről a képviselő annyit mondott: annyira differenciálatlan és túlterjeszkedik, hogy csak irónia tárgya lehet.

JOBBIK Novák Előd szerint bár a kezdeti hiányosságok után kezd életképes formát ölteni, de továbbra is számos fenntartásuk van. Nem értik miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva új médiaalkotmányt létrehozni. Kifogásolta többek között, hogy a kereskedelmi televíziók megregulázásával nem foglalkozik a csomag. Azt is szeretnék, ha a társadalmi szervezetek tájékoztatási-felvilágosítási kötelezettsége szerepelne továbbra is a törvényi szabályozásban. A Jobbik emellett sajnálja, hogy a nemzeti, etnikai közösségek ki vannak emelve a javaslatban, de a társadalmi szervezetek nem. A médiatartalmak közzététele esetén a Jobbik szerint elegendő az impresszum a sajtójogi felelősség érvényesíthetőségéhez, a médiaszolgáltatásoknál pedig nem hatósági nyilvántartást javasolnak, hanem elegendő a tevékenység bejelentése. A párt képviselője szóvá tette még, hogy eltörölnék az igazmondási kötelezettséget, ami nem csak a pártok, hanem állami szervezetek számára is előírás. A 30 napos jogorvoslati lehetőség lerövidítését 15 napra szintén nem tartotta elfogadhatónak, sőt a jobbikos politikus inkább növelné azt.

MSZP Mandur László szocialista vezérszónok szerint a médiaalkotmány nem felel meg az uniós elvárásoknak, és a kormánynak vissza kellene vonnia. Utalva a nemzetközi szervezetek kifogásaira is, úgy vélte a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni. A javaslat egyszerre akarja rendezni az elektronikus, a nyomtatott sajtóra, a rádióra, valamint az internetes sajtóra vonatkozó szabályokat, miközben ezeket csoportosan kellene szabályozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lehet minden tartalomszolgáltatótól elvárni, hogy gyors, pontos, hiteles tájékoztatást adjon országos, helyi közügyekről.