Az Országgyűlés elfogadta a médiacsomagnak azt a részét, amelynek alapján összevonják a hírközlési piacot - így a telefontársaságokat és a kábelszolgáltatókat is - felügyelő Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az elektronikus médiát, a rádiókat és a televíziókat felügyelő Országos Rádió és Televízió Testületet. A jogszabály gyökeresen új szervezeti alapokra helyezi a közmédiumok jövőbeni működését, és összevonja az őket felügyelő kuratóriumokat.

A szavazás arányai: (1) A minősített többséget igénylő részeket a név szerinti szavazás során 260 igen és 86 nem szavazattal fogadták el. Nemmel szavazott az MSZP-, a Jobbik- és az LMP-frakció, de az ellenzéki politikusok egy része nem is volt jelen a voksoláson. (2) A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal öt elemes médiacsomagjának részeként parlament elé kerülő javaslat egyszerű többséget igénylő részeit 244 igen és 72 nem szavazat mellett fogadták el.

A törvény szerint a létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés terén. Feladata az "elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete". Az NMHH Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, illetve a hivatal. E csúcsszervezet élére várhatóan az Szalai Annamária, a jelenlegi ORTT fideszes delegáltja kerül, aki aktívan részt vett a törvényszöveg megalkotásában is.

A hatóságon belül önálló jogi személyként létrejövő Médiatanács a mostani ORTT közvetlen jogutódjaként a médiaszabályozási ügyekért felel majd. Felügyeletét az Országgyűlés látja el. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja 9 évre. A Médiatanács tételes feladata, hogy a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók piacra lépésének és függetlenségének elősegítésével védje a szólásszabadságot, ennek érdekében felügyelje a médiapiacot és a szomszédos piacokat, és figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését. Ennek érdekében műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet, kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját, panaszbizottsága elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat.

A törvény létrehozza a hírközlési és médiabiztos tisztségét, aki a hatóság köztisztviselője lesz. A biztos az előfizetők és felhasználók jogaival összefüggő sérelem vagy ennek közvetlen veszélye esetén járhat el hivatalból, továbbá köteles a hozzá benyújtott beadványokat megvizsgálni.

A jogszabály nem zárja ki, hogy az NMHH elnöke nem lehet a Médiatanács elnöke is. Mindenesetre az NMHH elnöke akkor is részt vesz a Médiatanács munkájában, ha ez nem következik be, mert például ő hívhatja össze a testületet.

A jogszabály rögzíti azt is, hogy az Országgyűlés határozatban a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt. Azt is kimondja, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik egyenkénti vezérigazgatói ügyvezetéssel. A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által kétharmados többséggelm egyneként választott 6 tagból áll. A kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat, akiket 9 évre választanak meg. A kuratórium elnökét és egy további tagját a médiatanács delegálja 9 évre.

A közmédiumok vagyonát ezentúl a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap kezeli, ahogyan ez az alap kapja az éves állami támogatást is. A jövőben - bizonyos korlátozások mellett - az alap döntene arról, hogy mely média mekkora költségvetésből gazdálkodhat az adott évben, sőt a műsorkészítéshez szükséges eszközök jelentős részét is - a közbeszerzési törvény hatálya alól kivéve - az alaptól kell beszerezniük a közmédiumoknak.

A törvény közszolgálati testület felállításáról is rendelkezik. Ez a a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett. Ebbe 14 civil szervezet delegálhat tagokat. Egyik feladata, hogy kidolgozza, és évről évre felülvizsgálja az összes közszolgálati intézmény számára kötelezően betartandó Közszolgálati Kódexet. A kötelező szabályokat tartalmazó kódexet a történelmi egyházak, a kisebbségek és a határon túli magyarok, illetve tudományos szervezetek képviselői dolgozzák majd ki. A testületbe egy-egy tagot delegálhat a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei, a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett magyar kulturális szervezetek, valamint a családok érdekeit védő, illetve a fogyatékosokat képviselő, Magyarországon bejegyzett érdekvédelmi szervezetek. Nem vesznek részt viszont a kódex kidolgozásában az újságírókat, a tévéseket vagy a közmédiában dolgozókat tömörítő szakmai szervezetek, vagy éppen a szakszervezetek.