A magyar közmédiumok rendszerének gyors átalakítását nem előzték meg társadalmi, szakmai és érdekképviseleti egyeztetések. A közszolgálati médiumok munkatársainak képviselői eddig nem tudtak véleményt mondani sem az őket közvetlenül értintő változtatásokról, sem a média egészét érintő jogszabályváltoztatási szándékokról - hangzott el a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda dolgozóinak megbízásából eljáró szakszervezetek, üzemi tanácsok képviselőinek Budapesten, a Postai Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségében, augusztus 10-én megtartott tanácskozásán és az ezt követő sajtótájékoztatón.

A közös érdekképviseleti fellépés kereteinek kialakítására az indította az érintetteket, hogy hamarosan egyesített irányítás alá kerülnek az eddig önálló intézmények, s eközben sem a már elfogadott jogszabályokban, sem a tervezetekben nem esik szó az alkalmazottakról, a munkatársak érdekeiről, az őket képviselő szervezetek szerepéről. A jövőbeni egyeztetések lehetséges formájaként említették a közös fórumok megrendezését, a laza szövetségbe való tömörülést, s akár a tényleges egyesülést. Egyes megnyilatkozásokból arra lehetett következtetni, hogy a tanácskozás résztvevői nem feltétlenül konfrontálódni akarnak, hanem partneri szerepre törekszenek.

Ugyanakkor a megbeszélésről kiadott kommünikében többek között az olvasható, hogy az elmúlt 14 évben a nemzeti közszolgálati média folyamatosan erősödő terjesztési és finanszírozási válságban, és egyre csökkenő hallgatottság és nézettség melletti funkcióvesztésben van, miközben a szabadságjogok személyi és közösségi biztosításában, a demokratikus közélet megteremtésében fontos szerepet kellene játszania. Az idővel korszerűtlenné vált médiaszabályozás hiányosságait a most érvénybe lépő változások és a várható „médiaalkotmány” nem küszöböli ki, mert "lényegében csak azokon a pontokon módosította a fennálló törvényeket, amelyeken át a kormány és a parlamenti többség közvetlen uralma alá tudja hajtani a közmédiumokat, továbbá azok tartalmi és piaci felügyeletét. Ezekből a jogszabályi változtatásokból semmit nem tudhatunk meg a közmédia-rendszer jövőjéről. Nincs előrelépés a közszolgálati társadalmi megrendelés megfogalmazásának módja, a kívánatos új műsorstruktúrák, a terjesztési feltételek bővítése, a finanszírozás normatívvá tétele területén."

Mindezek miatt a tanácskozás résztvevői a várható átszervezések, az új finanszírozási formák és személyi döntések előtt ismételten felhívták a közhatalom képviselőit, hogy kezdjenek érdemi egyeztetést a közszolgálati médiumok kollektíváival.