Számos szakmai és dolgozói érdekképviselet és magánszemély több órán át tartó vitáját követően megszületett a Nemzeti Média Kerekasztal (NMK) ügyvivői által előterjesztett végleges nyilatkozat a médialkotmány tervezetéről. Néhány kisebb módosítástól eltekintve, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Parlamenthez benyújtott törvénytervezet részleteiben nem javítható, újra kell kezdeni a szabályozást. Az augusztus 26-án elfogadott dokumentumhoz folyamatosan érkeznek a különféle szervezetek és magánszemélyek támogató nyilatkozatai. A támogatások eljuttatásának határideje: augusztus 30., 10 óra. A végleges szöveg a következő:

A Nemzeti Média Kerekasztal álláspontja a médiszabályozásról, a médiaalkotmány tervezetéről

A Nemzeti Média Kerekasztal (NMK) eljuttatja az alábbi dokumentumot a Magyar Országgyűlés valamennyi frakciójához, továbbá a jogszabály-módosításokat indítványozó képviselőkhöz. Kéri, hogy az ebben foglaltakat ismertessék meg a frakció parlamenti képviselőivel, a párt és a frakció szakértőivel annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a médiával kapcsolatos jogszabályalkotáshoz kapcsolódó javaslatok elkészítésékor, benyújtásakor.

A Nemzeti Média Kerekasztal véleménye, hogy a T/363. szám alatt, a Törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól címmel az Országgyűléshez benyújtott úgynevezett médiaalkotmány elfogadását el kell halasztani, s a jogszabályalkotást az ismert nyugati minták alapján – fehér könyv, zöld könyv kidolgozása – az ütemezés meghirdetésével együtt újra kell kezdeni.

Elsődleges stratégiai cél, a demokráciának, mint az ország, a nemzet számára kiemelten fontos értéknek a megőrzése. Ezt kell a magyar médiarendszer elé állított alkotmányos követelménynek tekinteni. A demokratikus viszonyok megőrzése nélkül nem lehetséges a társadalmi párbeszéd akadályainak elhárítása, az információmonopóliumok felszámolása, a tudáskincshez, a legfontosabb kulturális tartalmakhoz való hozzáférés lehetővé tétele minden polgár számára.

1.) Az előkészítés zárt körben zajlik

Az NMK maga is szükségesnek tartja az újraszabályozást, de kifogásolja a társadalom egészének életét alapvetően befolyásoló jogszabály lényegileg zártkörű előkészítését, hiányolja a tervezetek elméleti megalapozását, hibásnak tartja a sok tekintetben szakmaiatlan, elnagyolt tartalmat.

2.) Nincs nyilvános médiastratégia

Az előkészítők nem a globális világban helyezik el a magyar médiarendszert, pedig annak valójában a nemzetközi vállalatok a meghatározó tulajdonosai, film- és műsorbeszállítói. Az európai normákra is csupán részletezés nélküli utalás történik.

Sem a nyilvánosságra hozott indítványokban, sem a nyilvános indoklásokban nincs nyoma annak, hogy az előterjesztők vizsgálták volna a médiának a mai magyar társadalomban betöltött szerepét, beleértve a médiumoknak a határokon túli magyarságra és a határokon belüli nemzeti kisebbségekre gyakorolt hatását.

A stratégiát megalapozó helyzetelemzésnek ki kell térnie a médiapluralitás értelmezésére. Megítélésünk szerint a mai Magyarországon a plurálisnak mondott médiarendszer a befogadók számára nagyon is monolit; a közönség nagy része lényegében ugyanazon hatásoknak van kitéve. A nyomtatott és elektronikus média piacát, illetve a politikai erők által ellenőrzött helyi nyilvánosságot olyan viszonyok uralják, amelyek hosszabb vagy rövidebb ideig, de vélhetően egyoldalúan befolyásolnak nagyon sok embert.

3.) Tisztázatlanok a fogalmak

A médiarendszernek tételes számba vétele, fogalomrendszerének feltárása is hiányzik a médiaalkotmány tervezetéből. Mindössze hat kifejezés értelmezése szerepel az eredeti törvény-tervezetben, ami megkérdőjelezi a kivitelezés szakszerűségét.

4.) A közmédiarendszerrel szembeni követelmények

Véleményünk szerint a közmédia-rendszert függetlenné, normatívan finanszírozottá, a nemzeti párbeszéd intézményévé, a hazai gyártású műsorok és alkotások kiszámítható szabályozáson alapuló hordozójává kell tenni. A médiaalkotmány jelenlegi tervezete ezt nem garantálja.

5.) A tervezet nem számol a közönséggel

A közönség szempontjai gyakorlatilag nem tükröződnek a médiaalkotmány-tervezetben. Mindössze az fogalmazódik meg benne, hogy a közönségnek joga van ahhoz, hogy a közügyekről tájékoztassák. Ebből az derül ki, hogy a jogszabály beterjesztői a közönségre csupán mint a politikai üzenetek befogadóira tekintenek.

A Nemzeti Média Kerekasztal a parlamenti pártok frakcióihoz, a közélet több tekintélyes szereplőjéhez már 2010 júniusában eljuttatta azt a hat állásfoglalást, amelyekben a fentiek bővebb kifejtésben is olvashatók (www.nemzetimedia.hu). Ezek alapján az NMK, a szakmai szervezetekkel, a dolgozói érdekképviseletekkel együtt készséggel közreműködik az új média-jogszabályok előkészítésében.

Budapest, 2010. augusztus 26.

Nemzeti Média Kerekasztal