Egy beadvány szerint a Cseh Köztársaság és Olaszország után Magyarország, Észtország és Románia is az információ és a média szabadságát súlyosan korlátozó tervezeteket vitat meg. Ezek olyan hatáskörökkel kívánják felruházni a kormányokat, amelyek birtokában meghatározhatnák a média által közölt tartalmakat, cenzúrázhatnák az ellenük irányuló bírálatokat, és növelhetnék a média kormányzati ellenőrzését.

Az Európai Bizottság jelenleg nem lát okot arra, hogy eljárást indítson bármely EU-tagállam ellen az alapvető jogokhoz tartozó szólás- és sajtószabadság megsértése miatt - mondta Neelie Kroes, az uniós végrehajtó testület médiaügyi biztosa az Európai Parlament (EP) strasbourgi vitájában. Neelie Kroes szerint az Európai Bizottság teljes mértékben elkötelezett az alapvető jogok védelme mellett, de az uniós végrehajtó testület jelenleg nem lát okot arra, hogy beavatkozzék.

A vitában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő többek között hangsúlyozta annak veszélyét, hog Magyarországon pártkatonákat ültetnek a közszolgálati médiumok élére. A szintán MSZP-s Göncz Kinga azt mondta: a sajtó és szólásszabadság felszámolását még kétharmados parlamenti többség sem indokolhatja, márpedig ez történik három hónapja Magyarországon.

Pelczné Gáll Ildikó fideszes EP-képviselő hozzászólásában méltatta, hogy az Európai Bizottság kiegyensúlyozottan kezeli a szólás- és sajtószabadság ügyét, majd szólt arról, hogy a kormány médiacsomagja megakadályozza az állam pazarló pénzköltését, megoldja a strukturális problémákat, átláthatóvá teszi a médiarendszert, egyötödére csökkenti a pártdelegáltak számát, a parlament által elszámoltathatóvá teszi a nemzeti média- és hírközlési hatóságot, deklarálja a sajtó szabadságát, védi az újságírók függetlenségét, biztosítja az oknyomozó újságírók információforrásának titokban tartását. Eközben előfordul, hogy korábbi hatalmi érdekek sérülnek - tette hozzá.