Magyarországi változások (Forrás: Magyar Sajtó 2003. 3. sz; www.hullamvadasz.hu)

A Magyar Terjesztésellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai szerint a magyar lappiac 2002 negyedik negyedében az elmúlt évek legnagyobb, 3,3 százalékos átlagos példányszám-csökkenését produkálta. A 134 kiadvány közül a 190 ezres női magazin, a Tina Extra eladásai csaknem 200 százalékkal (éves átlagban azonban csak 6 százalékkal) bővültek. Az 56 ezres Adólevelek az utolsó 3 hónapban 140 százalékos (éves átlagban 142 százalékos) ugrást hajtott végre. A Színes Mai Lap az év végén 14 százalékkal, 76 ezerre növelte példányszámát, ez azonban éves átlagban alig jelentett változást. A 90 ezres Magyar Nemzetet az utolsó negyedévben 14 százalékkal vették kevesebben, éves átlagban viszont a 30 százalékos növekedésével rekorder. Csökken a vevőköre a Nemzeti Sportnak, a Magyar Hírlapnak és a Népszavának is, míg a többi napilap lényegében megtartotta olvasótáborát az utolsó negyedévben.

Bajban a brit sajtó (NOL 2003. március 17. - Forrás: The Economist)

Elkerülhetetlennek látszik, hogy a közeljövőben tucatnyi jelentős brit sajtótermék megszűnjön - állítják piaci elemzők. A britek hatalmas újságolvasó-tábora eddig 11 országos lapot, valamint számtalan regionális és helyi sajtóterméket volt képes eltartani. A piac szerkezetében végbemenő változások azonban nem ígérnek semmi jót a nyomtatott sajtó számára

1990-ben még 40 millió brit olvasott napisajtót. 2002-re ez a tábor ötödével, 32 millióra csökkent. A 65 év feletti újságolvasók tábora csak 6 százalékkal lett kisebb. 34 év alatt azonban 2002-ben már a 12 évvel korábbinál 5 millióval kevesebben, 10 millióan olvasták a napisajtót. A 24 év alatti korosztályban pedig még ennél is nagyobb arányú a csökkenés - a 2002-es National Readership Survey adatai szerint.

A fiatal korosztályok számára már nem az újságok jelentik a tájékozódás alapvető eszközét. Lapozgatás helyett többségük inkább innen-onnan "felcsipegeti" a híreket. A független rádióállomások számának növekedése és az utakon, forgalmi dugókban töltött jelentős idő együtt magyarázhatja, hogy az utóbbi öt évben negyedével nőtt a rádióhallgatók tábora. A Freeserve adatai szerint ugyanakkor az Internethez kapcsolódó háztartásokban - a brit otthonok fele tartozik ide - az online hírszolgáltatók "fogyasztóinak" száma meghaladja az újságolvasókét. (A televíziónézők és rádióhallgatók száma pedig mindkettőnél nagyobb.)

A recesszió kezdete óta évről évre csökkennek a nyomtatott sajtó hirdetési bevételei. A 2000. évi 12 százalékos növekményt 2001-ben 2 százalékos csökkenés követte, ami 2002-ben is folytatódott, további 3 százalékkal. Iparáganként azonban jelentős eltérések tapasztalhatók. Miközben a divatcégek továbbra is növelik reklámkiadásaikat, a távközlési, informatikai és pénzügyi szolgáltató társaságok visszahúzódtak.

A Financial Times (FT) hirdetési bevételei 2002-ben 23 százalékkal csökkentek a 2001-ben elszenvedett 20 százalékos visszaesés után. A Pearson-csoport, amelynek az FT a zászlóshajója, nemrég tette közzé, hogy a lap adózás előtti eredménye 2002-ben 92 százalékkal (!) csökkent az előző évhez képest. A Rupert Murdoch kezében lévő brit lapok, a Sun, a Times és a Sunday Times eredménye is 37 százalékkal lett kevesebb, mint 2001-ben.

2002 júliusa és decembere között valamennyi mértékadó brit napilap példányszáma esett. 5 százalékkal vagy ennél is többel esett vissza a Times (630 ezer példányban jelenik meg), az FT (430 ezer példány) és az Independent (190 ezer). 4 százalékkal csökkent a Guardian példányszáma (380 ezer példány) és 3 százalékkal az idős korosztályokra támaszkodó Daily Telegraph (930 ezer példány).

Még Közép-Anglia vitathatatlan vezető pozícióban lévő lapja, a 2 millió 350 ezer példányban megjelenő Daily Mail is kénytelen volt 1-2 százalékos példányszámesést elkönyvelni.

Csak három bulvárlap tudta növelni eladásait. A Daily Star (850 ezer példány) 17 százalékos növekedést produkált, míg a Daily Express (940 ezer) és a Sun (3 millió 620 ezer) 4-5 százalékkal növelte példányszámát.

Az éles versenyben egyre kevesebb pénz jut a költséges hírvadászatra. A bulvárlapok és a minőségi napilapok közötti határok egyre többször válnak bizonytalanná. A napilapok címlapjaira filmcsillagok és popsztárok mellett legfeljebb fenyegető hírek férnek fel. A hírszerkesztés a félelmeket keltő témákra helyezi a hangsúlyt.

Az eredmény megjósolható. A brit sajtópiacon túl sok napilap igyekszik megnyerni az újságolvasók egyre apadó táborának kegyeit. A példányszámok elkerülhetetlenül tovább csökkennek. Tucatnyi brit napilap bizonyulhat menthetetlennek.