A digitális televíziózással nemcsak jóval több csatornát lehet fogni, de számos egyéb trükköt is alkalmazhat a néző: megfelelő televíziókészülékkel megoszthatja a képernyőt, és egyszerre több adást is figyelhet, de a műsorkínálatból tetszés szerint válogathat is. A kereskedők szerint a hagyományos képcsöves televíziók kiszorulnak, és a DVD-k sikeréhez hasonlóan mindenki az új, "lapos" tévéket keresi majd. A digitális rendszer kiépítése hazánkban az Antenna Hungária feladata lesz, a 20 milliárdos beruházás állami támogatásával azonban vigyázni kell, mert az EU szabályai szerint az állam nem befolyásolhatja a piacot, nem hozhatja hátrányba az alternatív megoldásokat, a kábelhálózatokat és a műholdas műsorelosztás rendszerét.
A kísérleti adásokat követően a digitális televíziózás teljes körű hazai bevezetése 2012-re várható: az előkészületek jelenleg is folynak. Ehhez azonban a médiatörvény módosítása mellett a szolgáltatók és a háztartások részéről is jelentős beruházásokra lenne szükség. Az országos terjesztéshez legalább akkora hálózati lefedettséget kellene elérni, mint a mobilcégek esetében, a tévénézőknek pedig be kell szerezni a vételhez szükséges set top boxnak nevezett "dobozt", ami nálunk állítólag már 25 ezer forinttól kapható lesz. (Az angol Sky csatornák digitalizálásakor a tulajdonos támogatta ezeknek a technikai eszközöknek a beszerzését, mert az az átlagos brit családok számára sem volt olcsó mulatság.)
Rudi Zoltánnak, a Magyar Televízió (MTV) elnökének előremenekülését látják többen abban a tervben, mely szerint a közszolgálati tévé négy tematikus csatornát indítana, köztük olyan hírcsatornát, amit a Hír Tv-vel szemben működtetnének. Az elképzeléshez külföldi minták szolgáltatnak alapot - az angol BBC vagy a német ZDF mellett is működik négy-négy tematikus csatorna, melyek egyes műsorait a főadó is sugározza -, nálunk azonban több akadály tornyosul a megvalósítás előtt.
Szalai Annamária szerint a médiatörvény alapján nem indíthat az MTV új csatornákat, mert "földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem tevékenykedhet". A jogszabály kimondja azt is, hogy az üzemben tartó - alapszolgáltatásként, ellenszolgáltatás nélkül - köteles elosztani a közszolgálati műsorszolgáltató valamennyi műsorát, ez viszont a kábeltársaságok és a kiszoruló kábeltévék versenyjogait, végső soron a nézők érdekeit is sérti. "Az MTVnek a jelenlegi két csatornán kell ellátnia közszolgálati feladatait: ha ezt nem tudja teljesíteni, már most is törvénytelenül működik, ha viszont nem közszolgálati céllal tervez új csatornákat, akkor ez a törekvése jogszabályba ütközik" - mondta az ORTT fideszes tagja.
A médiapiaci mozgások miatt a kereskedelmi tévék is lépni kényszerülnek. A már ma is mini RTL-ként működő, jórészt a Pasik és a Barátok közt ismétléseit nyomó f+ és m+ csatornát az RTL Klub egyik tulajdonosa indította útjára januártól. Dirk Gerkens, a múlt héten többórás elsötétítéssel büntetett RTL Klub vezérigazgatója ezt azzal indokolta, hogy a piac változik, s az országos sugárzású csatornák évente egy százalékot veszítenek pozíciójukból. A Világgazdaság értesülései szerint tematikus csatornát indít a TV2 tulajdonosa, a luxemburgi székhelyű SBS Broadcasting is: Európa második legnagyobb televíziós társasága a nőket kívánja megcélozni. Az adó teleregényeket, szappanoperákat és életstílus-magazinokat sugároz majd, és elsősorban háztartási cikkeket reklámozna. A tévé egy olyan nemzetközi kábelcsatornán indulna el, mely most is fogható Magyarországon: egyes hírek szerint a gyermekeknek szóló Fox Kids helyén sugároznák este héttől éjfélig. Hogy eleget tegyenek a műsorszolgáltatási licencükben szereplő feltételeknek, valamelyik szomszédos országból lőnék fel műholdra a jelet. A kereskedelmi csatornák a törekvéseikkel a már jelenleg is telített kábelpiacot terhelik. Hamarosan útjára indul - a Sport1 után - a Sport2, a Viasat pedig a nemrégiben indított természeti és történelmi program mellett egy mozifilmadóval készül a nézőket elcsábítani. |