OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK REGGEL. A Hír Televízió hírigazgatója, Gulyás István a csatorna esti műsorának vezetésére készül. Nyolc órakor Princz Gábor, a Postabank perbe vont egykori vezetője tervez interjút adni a tévének. Csakhamar műsorváltozásról érkezik hír; a képernyőn jelzi is a felirat: Orbán Viktor-interjú - vágatlanul! A program módosulásáról a televízió vezérigazgató-helyettese, Gajdics Ottó határozott. Gulyás vitatja főnöke döntését, s azt javasolja: az Orbán-interjút adják le tíz óra után. Hetek óta szervezi az exkluzív beszélgetést a volt bankelnökkel, Princz máskor nem ér rá, s csak neki ad interjút - érvel. Vegyék fel az anyagot, és később adják adásba - mondja Gajdics. Az exbankelnök csak élőben hajlandó nyilatkozni - kontráz a hírigazgató. Nem jutnak egyezségre, a hangnem egyre élesebb. A végén Gulyás azzal fenyegetőzik, hogy november 1-jével beadja felmondását.
Teheti, hisz úgy tudja: nélkülözhetetlen ember. Ahogy kollégái mondják, Borókai Gábor távozása óta ő viszi a hátán a tévét. Ha azt gondolta, a szóváltásból győztesen kerül ki, tévedett. Ám ha ki akarta provokálni eltávolítását - például mert azt sejtette: Borókai lemondása után neki sem lehet sokáig maradása -, bejött a számítása. Felmondólevelét kisvártatva megkapta Fazekas Csaba vezérigazgatótól, és búcsút intett a Hír Televíziónak. Néhány hét alatt a csatorna alapítói közül a negyedikként. (Princz aztán azt ígérte: e héten, szerdán mégis a tévé rendelkezésére áll.)
Borókai Gábor a nyár végén mondott le a tévé vezetéséről. Miként a Heti Válasz hírül adta, távozása a csatorna új befektetőivel állt összefüggésben. Az Orbán-kormány egykori szóvivője más jobboldali fészekaljból érkezett, mint a Magyar Nemzetet is tulajdonló üzletemberek, így többen előre valószínűsítették a szakítást. Lemondásával egy időben a tévé új vezetése útilaput kötött Pörzse Sándor talpára. A harcias jobboldali vélemények tárházaként ismert műsorok vezetőjének kitessékelése mögött hiba a tévé balra tolódását feltételezni - hiszen októbertől a távozó elnök is megszüntette volna a Terítéken című magazint. Pörzse azzal vívta ki főnökei haragját, hogy arról érdeklődött barátjánál, Bayer Zsoltnál, hogy mire vélje a Magyar Nemzet vezetőinek feltűnését a televíziónál. Tette ezt annak ellenére, hogy Gajdics utasítást adott: senki ne terjessze a változásokat, amíg a televízió és Borókai nem ad ki nyilatkozatot.
Ilyen előzmények után érkezett a hír: beadta felmondását Kóczián Péter, a tévé műsorvezetője. Döntéséhez a Gulyás eltávolítását kiváltó Orbán-interjú körüli bonyodalmak vezettek. Október 17-én ugyanis a Fidesz elnökével felvett beszélgetés megvágva ment adásba - s a végső változatból a riporter jelentőségteljes részeket hiányolt. "A politikus Orbán Viktor emberi arcát fedte fel a beszélgetésben. Ez, akárhogy nézzük, újságírói teljesítmény, amire nyilvánvalóan büszke voltam. Ám ennél fontosabb, hogy a Fidesz elnöke a politikusi lét gyökereihez nyúló gondolatain keresztül arról beszélt, mit jelent az értékelvű politizálás. Ha ez nem fontos Orbán Viktor portréjához, akkor nem tudom, mi az" - mondta lapunknak Kóczián, aki az interjú sugárzása előtt nyilvánvalóvá tette: neki ez szakmai alapkérdés, amelyért a tévével való szakítást is vállalja.
A vezérigazgató-helyettes azonban - mint utólag a Hír tévében nyilatkozta - nyomós okkal, maga döntött a megvágásáról (lásd keretes írásunkat). S hogy melyek voltak ezek a nyomós okok? "Péter egynémely kérdésével nem értettem egyet. Az interjúalany válaszainak sugárzása ugyanis a politikai ellenfél által kihasználható helyzetet eredményezett volna" - nyilatkozta Gajdics a Heti Válasznak. Mivel nem jutottak egyezségre, a vita vége az lett, hogy - a Magyar Nemzet rosszmájú megfogalmazása szerint - "a Kóczián Péter érdekeltségébe tartozó Tégla Bt." felbontotta a Hír Televízióval kötött szerződését.
Kócziánról tudni lehetett, hogy e kérdésekben nem ismer tréfát. A Magyar Narancs munkatársaként jegyzett már Anonymusként interjút, mert a megkérdezett politikus - Kulin Ferenc - az egyeztetéskor az újságíró által jogosnak véltnél többet változtatott a beszélgetés szövegén. A Hír tévénél pedig Borókai Gábor idején már beadta lemondását az Orbán-interjú megvágásához hasonló ügy miatt - mely akkor békésen rendeződött. Most szakításig vitte a dolgot, s arra sem volt tekintettel, hogy a döntés mögött talán nem is a főnöke, hanem a beszélgetőpartnere áll. Az ügy után lábra kapott a vélekedés, hogy - amint ilyen esetben szokás - a Fidesz elnökének környezetéből elkérték a felvételt, és a párt kommunikációs stábja vágatta meg az anyagot. A Hír tévé vezetői is elismerik, hogy a csatorna "egyeztette az érintett interjúalannyal a szerkesztett változatot", ám cáfolják, hogy a vágás a Fidesz kérésére történt volna. Kóczián szerint egyébként majdnem mindegy is, ki áll a háttérben. "E kérdésben az a lényeg, hogy a tévé miként döntött. A végső felelősség a szerkesztőké, hogy engednek-e a politikusok esetleges nyomásának" - indokolta lapunknak lemondásának okát.
A távozásokkal a televízió nehéz helyzetbe került, hiszen számtalan feladat maradt elvégezetlen, s műsorok jövőjéről kell gondoskodni. Múlt vasárnap Kóczián Kérdések órája című beszélgetését Szabó Edina vezette, a Giró-Szász Andrással és Török Gáborral készült szombat esti műsor sorsa viszont bizonytalan. Gajdics Ottó lapunknak kijelentette: a politológusokkal való beszélgetés műfaja nem hiányozhat a tévéből, ám nem tudta megmondani, hogy kik lesznek a műsor résztvevői. Annyi bizonyos: Török Gábor szereplésére nem számíthatnak; miként a politológus lapunknak nyilatkozta: "Számomra Kóczián minőségi garancia és kedves barát volt, aki nélkül a műsor nem lenne ugyanaz, ezért bármennyire sajnálom, mert szerettem ezt a beszélgetést, jelenleg nem látom értelmét a folytatásnak." A tévének gondoskodnia kell Gulyás István pótlásáról is. A hírek kezdetben a Magyar Nemzet két főszerkesztőhelyettese, Csermely Péter (a Hír tévé elnökének tanácsadója) vagy D. Horváth Gábor kinevezéséről szóltak, ám a hírigazgatói széket végül egy harmadik személy - az Index információi szerint Szikszai Péter, a napilap elektronikus változatának szerkesztője - foglalhatja el.
Kóczián nem tudja, hol folytatja. "Egyelőre »Majd beszéljünk!« típusú megkereséseket kaptam" - mondta lapunknak. Szakmai körökből ugyanakkor úgy értesültünk: nem lenne meglepő, ha a műsorvezetővel előbb-utóbb a Nap-keltében találkoznánk. "Kóczián Pétert nagyon tehetséges embernek tartom, de most úgy látom, hogy esetleges foglalkoztatása nem kívánt konfliktusokhoz vezethet, így a felvetést ma nem tartom időszerűnek. Ha lecsillapodnának a kedélyek, akkor lehetne erről - az MTV elnökével összhangban - gondolkozni. Kóczián személyétől függetlenül osztom a véleményt, hogy a Nap-kelte kiegyensúlyozottsága érdekében más szemléletű, jól felkészült műsorvezetőknek is helyük lenne a csapatunkban" - nyilatkozta a Heti Válasznak Gyárfás Tamás, a műsor producere.
Orbán Viktor vágatlanul (…) - Hogyha a népszavazáson az emberek többsége úgy dönt, hogy a kormánynak van igaza, lehet privatizálni, akkor azt hogyan fogja értékelni? Vereségként? - Hát azt totális vereségként. Nem is tudom hirtelen, valószínűleg úgy elszontyolodnék vagy úgy kétségbeesnék, nem is tudom, mi a jó szó, hogy akkor át kellene gondolni a Fidesz egész működését. Tehát én abban a hiszemben teszem a dolgomat, és abban a hiszemben fogalmaztam meg a privatizációval kapcsolatos álláspontunkat is, hogy ez szolgálja az emberek érdekét. Ha az emberek azt mondják, hogy az ő érdeküket nem ez szolgálja, hanem valami más, akkor valószínűleg nem arra a gondolkodásmódra van szükség, amit én képviselek. Akkor súlyos konzekvenciákat kell levonni. Ezt az egész privatizációs ügyet én nem csak egyszerűen a közvagyon kérdésének látom. Sokkal több dologról van szó. Hogy valóban meg tudjuk-e győzni az embereket, egyetértünk- e az emberekkel abban, hogy Magyarországnak mégiscsak magyar országnak kell maradni. Hát ez mégiscsak a mi országunk, ezt mi tudjuk fölépíteni, nem külföldről érkező segítségre kell várni. Az jó, ha jön. Nem külföldi befektetőkben kell reménykedni. Az is jó, ha jön, de bízni meg reménykedni magunkban kell. Hogyha az ország gondolkodása ettől eltér, akkor valóban igaz, hogy én nem nagyon tudom szolgálni a más irányú gondolkodásmódot. Tehát nem ilyesfajta emberekre van szükség a magyar közéletben, mint amilyen gondolatokat mi a magunkénak vallunk. De én nagyon bízom abban, hogy nem így van. (…)" |