Ha a napi politikát és menetrendszerű (konokul kispályás) botrányait elfelejtjük, amihez persze bizonyos félrenézési és másképpen gondolkodási képesség szükséges, kiderül, hogy a köztelevízió körül nem annyira tisztázó viták dúlnak, mint inkább monológok lebegnek. Ki-ki mondja a magáét. Persze ezek a legalább évtizednyit késett, ellentmondásos monológok is többet érnek, mint a csend - de hát kevés a találkozási pont. És nem tisztázódtak még a fogalmak sem: hogy kinek mi mit jelent?

A politikusok például a köztévé kívánatos versenyképességét emlegetik mostanában. Hogyan értelmezhető ez az MTV esetében? Talán úgy, hogy az MTV előbb-utóbb megnyerheti, ekkora hírgyűjtő gépezettel meg is kell nyernie a hírversenyt. Megnyerheti a kiegyensúlyozottsági versenyt is - inkább utóbb, mint előbb -, és hosszabb távon győzhet a minőségi, az igényességi és az értékkínálati versenyben. (Föltéve, hogy marad ellenfele.)

A nézettségi versenyt az MTV soha nem fogja tudni megnyerni, és ez nem is lehet célja. A reális cél inkább az, hogy az a kisebbség, amely nézi, érezze úgy, hogy kap is valamit. S hogy amit az MTV-től kap, azt mástól nem kaphatja. Lehet otthon 25, 50, már most, vagy nemsokára 100-200 csatornája, és kapcsolgat, kapcsolgat: híreket, pofonokat, gólokat majdnem mindenütt láthat, vetélkedőt, zenét, filmeket sokfelé találhat, de új magyar gyermekműsort vagy dokumentumfilmet, televíziós drámát semmilyen más csatornán.

Ha ilyesmit láthat, azzal a tudattal kell néznie, hogy ezt ő fizeti. A kormány, az Országgyűlés legfeljebb az ő képviseletében, nevében és helyette dönthet, de a pénz, amiből a műsor készül, az övé. Így a műsornak is az övének kell lennie: a társadalom rendel és fizet, a köztelevízió gyárt/gyártat és sugároz.

Ez az üzlet. Ez egy ilyen üzlet. Feltéve, hogy a köztévé egyszer eljut odáig, hogy a társadalom pénzének többségét valóban műsorra költi. Egy részlet elnöki pályázatomból:

"A tények alapján sajnos formálisan le kell írni, hogy az MTV elemi kötelessége, hogy bevételeinek többségét műsoraira költse. A BBC 2000-ben elhatározza, hogy működési költségeit három éven belül 24 százalékról 15 százalékra csökkenti. Ez két év alatt sikerül, így a BBC üzemben tartási díjbevételeinek 85 százalékát műsorra költi. (Ez az összbevételek 75 százaléka, 2002-ben háztartásonként évi 109 font, augusztus 28-i árfolyamon 42984 forint, amiért a befizető 4 világklasszis tv-csatornát és öt rádiócsatornát kap.) (BBC Annual Report and Accounts 2002/2001)"

Ez az üzlet pénzügyi értelemben sohasem lesz sem nyereséges, sem nullszaldós. Ezek a fogalmak egy köztévé esetében értelmezhetetlenek. A nyereséges köztévé fogalmilag kizárt. A reklámbevételekből önmagát eltartó köztévé blöff. Az olcsó köztévé ugyancsak blöff. A köztévé bevételei közül nem közvetlenül az adófizetőktől származik a reklám és a szponzoráció, a többi - különösen a készülékhasználati díjak eltörlése után - egyértelműen és kizárólag közpénz, amelyért minden egyes adófizető megdolgozott. Ameddig volt készülékhasználati díj, elméletileg létezhetett volna olyan köztelevíziós mérleg, mely szerint a normatív bevételek, a reklám és a szponzoráció meghaladják a kiadásokat. De ha nincs készülékhasználati díj, a bevételek "költségvetés-tetszőlegesek".

Pályázati részlet: "Európában az öszszes tv-társaság helyzete (beleértve a műholdas és kábelcsatornákat, a gyártókat és forgalmazókat is) összességében romlott 1997 és 2000 között, de ezen belül a kereskedelmi csatornáké javult, a köztévéké romlott. 335 vizsgált társaság összbevétele 2000-ben 55,265 milliárd euró, az összesített adózás előtti eredmény - 828 millió. De: ezen belül 60 földfelszíni kereskedelmi csatorna összbevétele 18,151 milliárd, az összesített adózás előtti eredmény 2,862 milliárd. Ugyanígy ezen belül, ám ellenkező előjellel: 55 földfelszíni köztévécsatorna összbevétele 24,655 milliárd euró, az összesített adózás előtti eredmény - 467 millió euró. Csökken a köztévék százalékos részesedése a reklámbevételekből. (Forrás: Economy of the European Audiovisual Industry, 2002)"

Nyereséges tv az, amelynek saját bevételei felülmúlják a kiadásait. Az MTV saját bevételei elhanyagolhatók, s a legderűlátóbb számítások sem kockáztatnak meg évi 10 milliárdnál nagyobb reklámbevételt (azt is majd, egyszer,). Ha tehát a múlt pénzügyi szanálását, az új székházat, a feltétlenül szükséges műszaki beruházásokat félre is tesszük, az MTV működési költségeinek legalább kétharmadát akkor is nekünk magunknak kell előteremtenünk és az Országgyűlés vagy a kormány közreműködésével az MTV-hez eljuttatnunk. Az MTV kiadásait jócskán lehet csökkenteni, gazdálkodását lehet látványosan hatékonyabbá tenni, - de a nyereség legfeljebb televíziós élményekben s az élmények közérzet- vagy hangulatjavító hatásában testesülhet meg. Egy színvonalas és sokféle értéket kínáló, sokféle érzékenységet tisztelő és kereső köztévé lehet egy társadalom szívesen finanszírozott fényűzése, lelkünk és azonosságunk egy darabja, egyik összetartója és kifejezője - csak üzleti értelemben nyereséges nem lehet soha.

Legalább ennyi az ellentmondás a köztévé műsora körül. Hogy mit kapok a pénzemért: Borsodi Ligát vagy Bajnokok Ligáját? A köztévé termékeinek jó része nem a megrendelő társadalomnak, hanem az önmagát a megrendelők helyébe vagy fölé helyező politikának készül. Nem társadalmi igényeket szolgál, még kevésbé igyekszik új igényeket kelteni: a politikát próbálja engesztelni.

Ez így nem működik. A bevételeit naponta súlyos tízmilliókkal meghaladó kiadásokkal működő MTV műsorainak jelenleg majdnem 44 százaléka ismétlés, az M 1 és az M 2 tehát lényegében egyetlen csatorna, vagy mindkettő a másik alibije. A műholdas M 2 közben az ugyancsak közpénzen finanszírozott Duna TV-vel versenyez a határokon túli magyarokért, akik - elgondolkodtató diszkrimináció - a szívünknek kedvesek ugyan, de annyira azért nem, hogy a magyar köztelevíziót, az M 1-et láthassák.

Kérdés, mit néznének, ha láthatnák. Kapnának napi politikát, még napi politikát és még egy kis napi politikát. Sok mindent, amiről nem tudnák, kinek, miért készült. Kultúrát csak konok kereséssel találhatnának a műsorban, dokumentumfilmet, drámát úgy sem.

Az MTV - és az új elnök - elsődleges feladatának a közbizalom megszerzését tartom. Hosszú távú társadalmi marketingmunkáról van szó, amelyet egyes kulcsműsorok gyors és látványos javulása támogathat. Amikor ez a folyamat a közvélemény szerint dokumentálhatóan elkezdődik, az MTV alternatíva-rendszereket tartalmazó csomagtervvel állhat először a nyilvánosság és a társadalom, majd az Országyűlés elé.

Részlet a pályázatból: "Az MTV lehet:

A) Csak hír-, tájékoztató, háttér- és sportműsorokat készítő, valamint a vásárolt műsorokat (elsősorban filmeket) adásba állító munkatársakat foglalkoztató, kis létszámú megrendelő tv, amely rendeléseiben csak a médiatörvény előírásainak minimumát teljesíti: a becsült költség évi 12 milliárd. (E kétségtelenül létező és takarékos megoldás nagy vesztese nemcsak a magyar kultúra, hanem egyes kulturális, művészeti és audiovizuális műhelyek is, amelyeket ez a választás lényegében megfojt.)

B) Teljes kínálatot nyújtó tv, amely műsorainak kisebb hányadát maga készíti, a többit megrendelheti. Hogy mit és mennyit készít maga, mit és mennyit rendel meg, ez két tényező függvénye: az egyik az elhelyezés és így a működési költségek, a másik az a színvonal- és költségelemző munka, amely minden egyes műsor esetében előítéletek nélkül dönt a pénzügyileg kedvezőbb, bizonyosan megfelelően színvonalasnak ígérkező ajánlat mellett. Ennek feltétele, hogy a külső-belső produkciók versenyfeltételei azonosak legyenek. Külső produkció legfeljebb egy évre kaphat megrendelést, de ez akárhányszor hosszabbítható. Ha az elhelyezés úgy alakul, a tv bérbe is adhatja infrastruktúráját a külső vállalkozóknak. Ez a tv a kínálat függvényében évi 18/24-25/28-30 milliárd forintba kerülhet.

A teljes kínálat lehet:

A) Nagyjából a jelenlegi - 18 milliárdért.

B) A jelenleginél jobb: több és színvonalasabb vásárolt játék-, dokumentum- és természetfilm, új játékok és vetélkedők, új ismeretterjesztő, kulturális és zenei műsorok - évi 24-25 milliárdért.

C) A jelenleginél lényegesen jobb, egyben valamelyest változó: valamivel kevesebb - de a törvényi előírásoknak megfelelő mennyiségű - közszolgálati műsor; valamivel kevesebb sportműsor; kevesebb saját készítésű szórakoztató műsor; új játékok és vetélkedők; sokkal több és jobb játék-, dokumentum- és természetfilm; saját készítésű vagy az MTV finanszírozásában megrendelt új magyar televíziós drámák, új dokumentumfilmek, új gyermekműsorok, új magyar kulturális, művészeti és zenei műsorok - évi 28-30 milliárdért.

A magam egy szavazatával ezt a változatot javaslom - a következő formában:

A költségvetés az első évben 25 milliárd. Ezen felül 3-5 milliárd forint szigorúan elkülönítve. Ez a pénz - eldöntendő belső arányok alapján - kizárólag új televíziós drámák, dokumentumfilmek és gyermekműsorok készítésére-rendelésére használható. Pályázatnyertességem esetén ahhoz kérek támogatást, hogy amennyi a 25 milliárdból a hatékony gazdálkodásnak köszönhetően megmarad, annak a kétszeresét tegye hozzá a költségvetés az elkülönített kerethez.

Ez a pénz nem az MTV-é: ez a pénz a magyar kultúráé és művészeté."