Részletek Enyedi Nagy Mihály vitairatából, amelynek teljes szövege letölthető a www.ahajo.hu honlapról:

A magyar duális médiarendszer intézményrendszere összedőlt. Válságban van az ORTT, végromláshoz közeli állapotban kerültek a közmédia részvénytársaságai. A törvényben előírt közszolgálati feladatok megvalósítása, a kiegyensúlyozott hírszolgáltatás már nem garantálható. A kuratóriumi rendszer működési zavarai elvezettek az aktív és politikailag tudatos károkozás intézményesített állapotáig. Bebizonyosodott, hogy átfogó rendezésre van szükség. A társadalom számára gyökeresen új megoldást kell kínálni a közmédiumok működtetésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a közmédia munkásait mégis közalkalmazottaknak kell tekinteni, s ehhez igazítva kell újraszabályozni a közmédiumok intézményi kereteit. Az előttünk álló időszakban, amikor bekövetkezik hazánk valódi bekapcsolódása az Egyesült Európába, a magyar társadalomnak szüksége van az érdemi közszolgálati feladatokat magvalósítani képes műsorszolgáltatásra. A terjesztéstől az intézményrendszerig, a finanszírozástól a társadalmi megrendelést kifejező testületekig, az irányítási és ellenőrzési formákig minden átfogó megújításra vagy újjáteremtésre vár.

Kísérletet kell tenni a közmédiumok működésére irányuló politikai és társadalmi, azaz egy átfogó nemzeti konszenzus kialakítására. Ennek érdekében a választások után azonnal részletesen kidolgozott programot kell kínálni a társadalomnak és a politikai partnereknek, s ezt a programot a ciklus közepéig a megfelelő törvények életbe léptetésével, s 2010-ig terjedő időarányos végrehajtásával kell megvalósítani. Újra kell fogalmazni a nemzeti kultúra és identitás fenntartásában, a közélet és a gazdaság demokratizálásában, a valódi társadalmi nyilvánosság megteremtésében és fenntartásában nélkülözhetetlen országos és regionális közszolgálati médiumok szerepét és működési feltételeit.

Legyen a közmédia a kor színvonalán működő interaktív közmű, a nemzeti konszenzusban kimunkált társadalompolitikai célok eszköze, a társadalmi csoportok és rétegek, a régiós közösségek önkifejező, önszervező és önvédelmi fóruma. A politikai nyilvánosság puszta lehetőségből váljon működő valósággá.

Az EU tagságból adódó digitalizációs és regionális kényszert e célok érdekében előnnyé kell változtatni. Mivel az elkövetkező négy évben az analóg műsorengedélyek döntő többsége lejár, mód nyílik a teljes (már digitális) frekvenciakészlet, azaz a műsorszolgáltatási lehetőségek újrastrukturálására, s ennek részeként a regionális és országos közmédiumok újrapozícionálására. Ennek érdekében már most politikai megrendelés kell megalapozza a digitális országos és régiós adóhálózatok tervezését. A közmédia nem kerülhet sehol technológiai vagy terjesztési, hozzáférési hátrányba. Az adóhálózatokban szükséges változtatások kritikus tömegét a ciklus végére, 2010-re végre lehet hajtani.

Új, a közvetítő technológiától független kommunikációs törvényre és átfogó intézményi reformra van szükség. Ez utóbbi kézenfekvő formája egy közmédiumokról szóló önálló törvény lehet. A kereskedelmi műsorok / műsorszolgáltatási jogosultságok / díját valódi piaci áron kell meghatározni, s teljes körűen a közmédia céljaira fordítani. A régiós hálózatok és az egyes műsorszolgáltatási lehetőségek kiosztása, az ezekkel való gazdálkodás és a területükön működő közmédiumok finanszírozása és felügyelete, valamint a panaszügyek kerüljenek a regionális önkormányzatok, illetve szint kezére. Ezek intézményrendszere 2010- ig folyamatosan, a digitalizációs lépéseket előkészítve kerüljön kialakításra, s a régiós közgyűlések mellé integráltan szerveződjön meg. A döntéshozó, irányító testületek jogtechnikai szabályozása legyen olyan, melyben a konszenzus a leghatékonyabb működési forma, s a mulasztás automatikusan a mandátum elvesztéshez vezet, ám adott esetekben az egyszerű többség vállalhassa a felelősséget.

A kijelölt regionális központokban érdemi önállósággal - frekvencia, adásidő / napi 8-12 óra/, költségvetés, alkotógárda - rendelkező közszolgálati stúdiókat kell létrehozni. Ezek legyenek aktív szereplői a régió reklámpiacának, az országos közszolgálati adásokban szűnjön meg a reklám. E lépéseket az MR és az MTV elnökei mai jogkörükben eljárva elhatározhatják!

A közszolgálati TV és rádió legyen egy háromszintű integrált rendszer, amely alapfunkciói jelentős részét a regionális műsorokban valósítja meg, s országos műsora/i/ valódi minőségi kínálatot nyújtanak a társadalom valamennyi rétege és jelentősebb csoportja számára. Első réteg a regionális műsorok világa. Ezek a helyi közélet, kultúra, sport, ifjúsági élet stb fórumai és amikor e műsorok országosan összekapcsolódnak, létrejön a második szint. A Kossuth, illetve az m1 alkotja, teljesíti ki a nemzeti főadó feladatait, s mellette működik speciális helyzetében a Duna Televízió. Ezek alkotják tartalmi és témavilágbani duplikációk nélkül a harmadik szintet. Az önálló szerkesztésű, de azonos elvek és arculat alapján működő közszolgálati műsorok a régiós információs infrastruktúra részeként legyenek szervezői az új integráló keretnek, szolgálják a régiós identitások létrehozását és kiépítését. Támogassák, késztessék a közigazgatási átszerveződés folyamatát.

Végre kell hajtani a Magyar Televízió - valamint a Duna-Tv - és a Magyar Rádió intézményi reorganizációját, konszolidációját és - a regionalizmusra figyelemmel - szervezeti és adóhálózati átstrukturálását. Országos program az legyen, amely az ország teljes területén valóban fogható! Ennek során kapjon kiemelt figyelmet és forrásokat valamennyi közszolgálati műsor internetes háttere, szolgáltatása. Meg kell menteni a közszolgálati műsorújságot.

Az egyébként piacilag kedvezőnek hitt részvénytársasági forma ezzel a mai intézményrendszerrel értelmét vesztette. Ebben a formában fel kell adni. Az államnak, az országos politikának 2010.-re ne legyen semmiféle köze - és eszköze sem - a régiós és országos közmédiumok befolyásolására. A támogatás országosan és régiós szinten legyen normatív alapú automatizmus. A rendszer kiépülésének második, harmadik évében, amikor az eredmények már nyilvánvalók, állítsuk vissza az előfizetési díjat, ennek befizetése legyen adó jellegű, de 60 %-a maradjon a régióban. A közmédia minősítése érdekében az ÁSZ szervezeti logikájára építve egy független kutatóhelyet kell létrehozni, vezetőjét, költségvetését a Parlament határozza meg.

Domokos Lajos hozzászólásának esszenciája

Felkért hozzászólóként Domokos Lajos, a Teleschola igazgatója a pártok 2002-es, illetve 2006-os választási programjai alapján elemezte a médiafelfogás elmúlt bő négy év alatt végbement változásait. A tartalomelemzésből az derült ki, hogy míg korábban csupán az SZDSZ szentelt megfelelő figyelmet a médiaügynek, 2006-ban már az MSZP, és az MDF is kiemelt kérdéseként foglalkozott a kérdéskörrel. A programok elemzése alapján Domokos Lajos úgy értékelte, hogy bár eltérőek a platformok, közelíthető egymáshoz a három párt médiafelfogása. Mindháromban jelen van a közmédia szerepének fontossága, a pártsemlegesség elve, a digitalizációra való felkészülés igénye, s az, hogy a közmédiának társadalmi, közéleti és kulturális missziót kell betöltenie. A FIDESZ azonban ahogyan 2002-ben úgy 2006-ban sem szerepeltette a választási programjában a médiakérdést.