A végzett telescholások szinte mindegyike által legalább állami vizsgabizottsági elnökként ismert Duló Károly szokatlan szemszögből veszi sorra a filmnyelv eszköztárát: minden egyes összetevőjét abból a szempontból írja le, hogy mennyiben és miben épít a nézőre.

A Telescholában filmtörténetet tanító Féjja Sándor a szerzőnek ezt a szemléletmódját indokolva féltcutnyi eset felsorolásával bizonyította, hogy a filmtörténetben valamennyi műfaj első nyilvántartott alkotását már megelőzte egy korábbi mű. Azokat a korábbiakat azonban nem igazolták vissza nézők. A jegyzetten is első alkotások azok lettek, amelyeket a nézők is elfogadtak. A könyvbemutatón ezt a gondolatot fűzte tovább a szerző, amikor így fogalmazott: "A film nem a vásznon jelenik meg, hanem a néző fejében."

Duló Károly, aki maga is dokumentumfilmek rendezője, kötetében a néző fejében kialakuló folyamatot elemzi oly módon, hogy többek között megismerteti az olvasót a képsorok sajátosságaival, a plánok rendszerével, a kompozíció problémáival, a fények, a színek, a gépmozgások képalakító szerepével, a filmtér, a filmidő kérdéskörével, a történetmesélés sajátosságaival, hogy csak néhány témát emeljünk ki a szöveget beszédes illusztrációkkal kiegészítő kötet fejezeteiből, alfejezeteiből. E kivonatos felsorolásból is nyilvánvaló, hogy a mozgóképgyártási képzésben résztvevő diákok ugyanúgy haszonnal forgathatják a művet, mint azok az érdeklődők, akik szakszerű, mégis olvasmányos áttekintést akarnak kapni a filmnyelvről. (Klikk a képre)

(Duló Károly: A néző filmje, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006., 2280 Ft)