A májusban megválasztott tévéelnök, Ragáts Imre három évre szóló válságtervét nem fogadta el az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége augusztus végén. Ragáts, úgy tûnik, hosszú távra tervez, annak ellenére, hogy a politika mindig közbeszólt, eddig egyetlen MTV-elnök sem töltötte ki négy évre szóló mandátumát. Igaz, Ragáts régi bútordarab a köztévében, a Horn-kormány idején debütált gazdasági vezetőként, de tartotta pozícióját Szabó László Zsolt, majd Mendreczky Károly elnöksége alatt is. Így a köztelevízió anyagi helyzete nem ismeretlen számára. A konszolidációs tervét mégsem fogadta el a kuratórium, pedig kidolgozásában a vadonatúj gazdasági alelnök, az ÁPV Rt. volt ügyvezetője, Pinke György is segített. A menedzsment tehát belekezdhet a reorganizációs terv újragondolásába, hogy a havi egymilliárdos veszteséget termelő intézményt kihúzza a csávából. Ehhez - az Országgyûléstől júliusban kapott hatmilliárdos tőkepótláson kívül - újabb hét-nyolcmilliárdra lesz szükség az év végéig. Mindent összevetve az MTV két csatornájának mûködése 2003-ban 34-35 milliárd forintba kerülhet.

1996-os részvénytársasággá válása óta a köztévé komoly pénzügyi gondokkal néz szembe. Nem mintha valaha is nyereséges lett volna a mûködése. A cég gazdálkodását 1998 és 2002 között átfogóan vizsgáló Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése kiemeli: az intézmény 1997-től minden évben veszteséggel zárt, pazarlóan bánik az állami pénzekkel, átláthatatlan és rossz a gazdálkodása, és valódi gazdasági reform nem történt az elmúlt tizenöt évben. A mûsorgyártásnak nincs normatívája, nem tudni, mennyibe kerül egy mûsorperc.
Az ÁSZ-elnök Kovács Árpád szerint a felelőtlen gazdálkodás oka az, hogy bármekkora csőd fenyegeti is az intézményt, az alapító parlament mindig állja a számlát, egyik kormány sem meri vállalni az MTV képernyőjének elsötétülését. Az intézmény hat év alatt 190 milliárd forintot emésztett fel az adófizetők pénzéből. Az okok között szerepel, hogy az rt. megalapításakor ötmilliárd forint adósságot örökölt jogelődjétől. Fizetési kötelezettségei már 1998-ban meghaladták saját tőkéjét, 2002-ben pedig annak háromszorosára nőttek. A helyzet részben az 1996-os médiatörvény reklámkorlátozásaival és a kereskedelmi csatornák megjelenésével magyarázható. Amikor tizedére apadtak a monopóliumát vesztett MTV reklámbevételei, számos előnytelen szerződést kötött külsős mûsorgyártókkal. A kuratórium eddig minden évben rábólintott a veszteséggel számoló üzleti tervre. Racionális szervezeti átalakítás, a forrásokhoz igazított, költségtakarékos gazdálkodás pedig nem valósult meg.

A rendszerváltás után, 1990-ben, a társadalomkutató Hankiss Elemér elnöksége alatt áramlott a tőke a monopolhelyzetben lévő MTV-be, a nagyvállalatok ugyanis hirdetni kezdtek. Így némiképp függetlenedett a televízió a kormányzattól, amit nem nézett jó szemmel az Antall József vezette kabinet. Hankisst, ha nehezen is, de eltávolították. A kormányfőtől elnöki jogkört kapott Nahlik Gábor alelnök, és spórolás okán összevonta az MTV1 és az MTV2 költségvetését. Nahlik idején - a médiaháború csúcspontján, 1993 januárjától 1994 júliusáig - így még a bevételek is az inflációs rátának megfelelően alakultak. Ő volt az egyedüli vezető, aki pénzügyi hiány nélkül hagyta el az intézményt.

Horváth Ádám rendező elnöksége idején már formálódott a "konszenzusos" médiatörvény, Horváth viszont a felmentését kérte, mert nem értett egyet a tervezettel. Amúgy finanszírozhatatlannak ítélte a Horn-kormány pénzügyminisztere, Bokros Lajos is. A parlament mégis elfogadta a jogszabályt, de annak életbelépésével a helyzet semmit sem javult. Az Országgyûlés létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt, az pedig a részvénytársaságot. A kuratórium pártdelegáltjai nehezen hoztak kétharmados döntést, már MTV Rt. első elnökét, Peták Istvánt is kínlódások közepette választották meg.

A médiatörvény alapján a köztévé bevétele az előfizetési díjakra - évi tízmilliárd forint - épült, de ezen osztoznia kellett a Magyar Rádióval és a Duna Televízióval. Eredetileg a befolyt összeg ötven, majd negyven százalékát kapta a két csatornát fenntartó MTV. A hirdetők ráadásul átpártoltak az 1997 őszén indult két kereskedelmi csatornához, ezzel a köztévé nézettsége zuhanni kezdett. Peták Istvánt a reklámszabályok megsértésére hivatkozva leváltották. Őt Horváth Lóránt követte 1998 januárjában. A számvevőszék szerint ekkor pecsételődött meg az MTV sorsa, hiába kapott folyamatosan közpénzt, a túlméretezett apparátus fenntartására semmi sem volt elég.

A Fidesz-kormány alatt mûködő csonka kuratórium 1999 júliusában elnöknek nevezte ki Szabó László Zsoltot. Elnöksége alatt a köztévé elvesztette vagyonát, 15 milliárdért eladta az ÁPV Rt.-nek ingatlanjainak legtöbbjét, így székházát, az egykori Tőzsdepalotát is. Noha az MTV 2000-ben 11 milliárdos veszteséget termelt, külsős beszállítóknak hárommilliárdot fizetett ki.

A 2001 júliusában lemondott Szabót Mendreczky Károly követte. Ebben az esztendőben kapta az intézmény minden idők legnagyobb költségvetési támogatását, húszmilliárd forintot. Bizonyos üzleti körök jól jártak ebben az időszakban is, így az MTV reklámidejét értékesítő In-Média, de az Ezüsthajó Kft. és a Happy End Kft. is. 2002 nyaráig a Fidesz-kormány nem sajnálta a pénzt, hiszen a választási kampányban fontos szerepet szánt a királyi televíziónak, bár nézettsége csak 5-8 százalék volt.

A kormányváltás után Mendreczky ment. (A pazarló gazdálkodás miatt feljelentett Szabó László Zsolt ellen hûtlen kezelés és más egyéb bûncselekmények miatt indult nyomozást a Fővárosi Főügyészség idén július 21-én megszüntette.) A hatalomra jutó szocialisták Ragáts Imrét preferálták, így ő lett a köztévé ügyvezető alelnöke. A majd egy évig elhúzódó politikai alkufolyamat után, negyedik nekifutásra sikerült elnökké is megválasztani. Ragáts Imre mûködését egy tízszázalékos nézettséggel számoló, a reklámtorta öt százalékát birtokló tévében, 4,4 milliárd forint adóssággal kezdte meg.

Ragáts Imre szerint az MTV a médiatörvény hatályba lépésétől kezdve tartósan pénzügyi egyensúlyhiánnyal küzd, és garantált bevételei alig haladják meg a költségek felét. "A részvénytársasággá alakuláskor radikálisan átformálódott a bevételi struktúra, a reklámbevétel a tizedére csökkent - mondta Ragáts. - Az MTV monopolhelyzetének megszûnése után a költségvetési támogatás nem pótolta a kereskedelmi adók megjelenésével kiesett forrásokat, miközben megmaradtak az előírt közszolgálati feladatok. Kiderült, hogy a médiatörvény konzerválta az MTV Rt. állandó forráshiányát, aminek következtében a köztévé elvesztette ingatlanjait és székházát, eszközparkja elavult." Az elnök szerint a társadalom joggal várja el a takarékossági intézkedéseket és a gazdálkodás átláthatóvá tételét, de ez önmagában nem megoldás. A MTV-nek ugyanis a gazdálkodásától független tényezőkkel is számolnia kell: a székház bérleti díjával és az archívum felújításával. "A fejletlen informatikai háttér is akadály, továbbá veszteséget okoznak a sportközvetítések, versenyhátrányt jelentenek a köztévére vonatkozó szigorú reklámkorlátok. Az MTV költségeinek kétharmada (húszmilliárd forint) állandó. Ez a kiadás akkor is meglenne - a jelenlegi technikai mûködési feltételek mellett -, ha csak monoszkópot sugároznánk. Ahhoz, hogy európai mércével mérve is közszolgálati televízióként funkcionáljon az MTV, a törvényi környezet változása mellett normatív finanszírozási feltételek kellenek" - hangsúlyozta Ragáts. Az MTV Rt. mûködési költségei szerinte a környező országok köztévéivel összevetve nem túlzottak, a közszolgálatnak ára van. "Ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodjon, egyszeri, jelentős ráfordítással szanálni kell az MTV-t, és meg kell oldani a székházkérdést is" - mondta.

Nahlik Gábor közgazdász szerint az állam által időközben átvállalt üzemben tartási díj elmaradt az inflációtól, pedig amíg a televízió monopolhelyzetben volt, bevételei meghaladták annak mértékét, nem volt nagy különbség a bevétel és a kiadások között. "A kereskedelmi tévék beindulásával elesett a reklámbevételtől, hatalmas finanszírozási hiány keletkezett. 1993-ban 15 milliárdból gazdálkodott, ebben az évben már 60-70 milliárd lenne indokolt. "Ennyire cserbenhagyott intézményt még nem láttam, nem lehet könnyû dolga a jelenlegi vezetőségnek" - mondta Nahlik. - Ha az elnök definiálná a közszolgálati mûsorfolyamot, és a kuratórium megkövetelhetne a mûsorfolyamban elegendő közmûsort, akkor az ORTT dolga lenne, hogy egyetértsen a költségvetési igényekkel, és képviselje a közmédia érdekeit. A kormány pedig beletehetné a Mûsorszolgáltatási Alapba, ami hiányzik a finanszírozásból, független producerek pedig pályázhatnának a köztévének készülő mûsoraikra" - mondja Nahlik. Szerinte a közszolgálati médiapiacon már tízmilliárd forinttal nagyot lendíthetnének, ehhez az MTV-nek megrendelő televízióvá kellene alakulnia.
Horváth Ádám rendező (1994 júliusától 1995 decemberéig az MTV elnöke) szerint a médiatörvény és az MTV évről évre bekövetkező csődje között szoros összefüggés van, mert piaci környezetbe kényszeríttették a tévét, a kereskedelmiek megjelenésekor pedig a reklámozók azonnal átmentek azokhoz a nézettség miatt. "A köztévé elkezdett a hirdetők után rohanni, pénzcsináló mûsorok gyártásába kezdett. Az értékközvetítés, a tévéjátékok gyártása a színházi közvetítések, a koncertek sugárzása elmaradt. Közben elpazaroltak mindent." A médiatörvény az MTV reklámidejét egy mûsorórában hat percre korlátozta a kereskedelmiek 12 percével szemben. "Gazdálkodási káosz uralkodik, de ha már deficitet termelnek, legalább készítenének nemes anyagokat. De csak a nézettségi mutatókat böngészik, ami mellékes egy közszolgálati adó esetében" - mondja. Szerinte ki kell vonulnia a politikának az MTV-ből, mert minden kormányváltáskor alkalmatlan emberek váltják egymást. "Amíg a médiatörvény él, és a pártoktól függ a finanszírozás, úgysem lesz jobb a tévé helyzete. Valószínûleg úgy gondolják, lehet pazarolni, az éppen hatalmon lévő kormány úgyis kihúzza a tévét a bajból, igaz, cserébe elvárásai is vannak. Érthetetlen, miért nem veszik alapul a finn közszolgálati adó modelljét, övék a földi hálózat, nincs Antenna Hungária, és reklám sincs."
Peták István kuratóriumi elnökségi tag (1996 októberétől 1998 januárjáig az MTV elnöke) szerint alapvető koncepcionális hiba történt az rt. megalapításakor. A médiatörvény alkotóinak elsődleges célja volt az MTV monopóliumának megtörése, és ez túlzottan jól sikerült. Peták szerint ebben az évben a végső fázishoz érkezett az MTV, ugyanis a társasági törvény előírja, ha az alaptőke húszmillió forint alá esik, a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak kezdeményeznie kell a közhasznú társasággá alakulást. Ezt azonban a médiatörvény tiltja, amit csak az Országgyûlés módosíthat, ám erre nincs remény. Ha a bevételekből kell mûködnie a köztévének, akkor akár el is kezdhetik a csődeljárást. Az Antenna Hungáriának fizetendő hétmilliárd csak átfolyik az intézményen, míg a kereskedelmi adók négymilliárd forint alatti összeget fizetnek. Az MTV-nek áfa-visszaigénylési joga sincs, így másfél milliárdtól esik el évente. Az ÁPV Rt.-től egyébként ugyanennyiért bérli ingatlanjait. Ehhez képest Peták szerint a kereskedelmi tévék évi büdzséje 17 milliárd, még az MTV-nél egy adó üzemeltetésére és a mûsorkészítésre 7,5 milliárd jut. Tarthatatlan, hogy ma is 30 milliárdból kellett gazdálkodni, akárcsak 1997-ben. "Ki kell venni a köztévét a piaci versenyből, de a reklámnak maradnia kell, mert különben a mûsorkészítők nem figyelnek a nézettségre" - mondja.

A politikusok egymásra mutogatnak

Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint természetes, de nem normális, hogy az MTV Rt. a megalapítása óta minden évben veszteséges. "Természetes, mert a médiatörvény és a köztévé belső struktúrája okozza ezt a helyzetet. A politika és a társadalom közös elvárása, hogy az új menedzsmentnek legyen ereje a beidegződött mûködési mechanizmuson változtatni. A pártoknak pedig konszenzusra kell jutnia a médiatörvény módosításáról. Ha ez nem történik meg, a köztévé továbbra is évről évre deficitet termel."

Szalai Annamária, a Fidesz médiapolitikusa úgy véli, az elhibázott, naiv médiatörvényben foglaltak vezettek ahhoz, hogy a köztévé tönkremenjen, a kereskedelmi televíziók pedig megizmosodjanak. "A hirdetési bevételek apadnak, a költség oldal pedig homályos. Féktelen pazarlás folyik, mert nincs meghatározva, hogy mennyibe kerül egy mûsorperc" - mondja. Szerinte a csőd okai az intézményen belül keresendők, hiszen a Magyar Rádió és a Duna tévé viszonylag gazdaságosan üzemel. "Az állam az üzemben tartási díj átvállalásával kiszolgáltatottá tette az MTV-t."

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint az alapprobléma, hogy az MTV Rt. megalakulásakor hatmilliárdos adósságot örökölt. Majd pedig a médiatörvény ugyanolyan piaci körülmények közé kényszerítette a köztévét, mint a kereskedelmi adókat. Az "utolsó döfést" a jelenlegi kormány adta meg az üzemben tartási díj átvállalásával. "Vagy olyan törvényt kell hozni, amelyik kiemeli az MTV-t a versenyből, vagy el kell törölni a reklámot. A finanszírozási norma megteremtéséhez pedig törvénymódosítására van szükség, és átláthatóvá kell tenni a gazdálkodást."

Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője szerint nem lehetett előre felmérni a duális médiarendszer következményeit. Az MTV Rt.-nek egy éve volt arra, hogy felkészüljön a monopóliumvesztésre. "1996 óta nem készült átlátható költségterv, és az ÁSZ is kiemeli a gyártási költségek tisztázatlanságát" - mondja. Pető szerint a Fidesz idején megugrott a külső gyártású mûsorok rendelése, milliárdok tûntek el, amit tudatos pénzpumpálás követett. Az MTV helyzetének megoldására az SZDSZ-es politikus normatív finanszírozást javasol.

A médiaszakértők szerint átláthatóvá kell tenni a köztévé gazdálkodását

Sükösd Miklós médiakutató szerint nem törvényszerû, hogy minden évben a csőddel küzd az MTV. "A köztévé azért mûködhet pénznyelő automataként, mert a szerződésekbe nem lehet betekinteni, pedig az adófizetők pénzéből illene minden fillérrel elszámolni. Ugyanakkor a közszolgálati koncepciót és stratégiát a szakmai mûsorstruktúránál is meg kell határozni, a médiatörvény ugyanis csak behatárolja a feladatokat, jogi keretet ad. Csakhogy erre Hankiss óta nem törekedett senki." Sükösd szerint miközben százmilliárdok mennek el, alig készülnek hazai gyártású gyerek- és rétegmûsorok, tévéfilmek vagy tudományos magazinok. "Kormányzati segédlettel folyik a pazarlás, a Horn-, az Orbán- és a Medgyessy-kormánynak egyaránt érdeke volt az MTV rossz pénzügyi helyzete, hiszen ha kihúzzák a bajból, lojalitást kérhetnek cserébe. Eddig minden kormányzat alatt kormánypárti volt a köztévé, jellemző módon gyenge alelnökök vezetésével sodródott, hogy ne lehessen független.

Vásárhelyi Mária szociológus egyértelmûen hibás döntésnek tartja az előfizetői díj eltörlését, mert a médiatörvény sarokpontjaként a közszolgálati média relatív függetlensége volt rá felépítve. Szerinte mindenki tudja, a jelenlegi struktúrával harmincmilliárd alatt nem mûködtethető az MTV. "Öt éve játsszák, hogy a köztévé kéthavonta csődöt jelent. Színjáték zajlik, pazarlás; racionalizálás nem történik" - mondta Vásárhelyi. Szerinte az egyik hiénacsapatot másik váltja. Úgy véli, tizenhárom éve beszélnek arról, hogy forintosítják a mûsorgyártás költségeit, de azóta sincs egy norma. Át kell gondolni az egész struktúrát, tisztázni, melyik mûsor mennyibe kerül - teszi hozzá a szociológus. "Minek egy kis országnak három közszolgálati televízió? A határon túli magyaroknak is elég lenne egy színvonalas közszolgálati adó, amely mûholdon és földi sugárzással egyaránt fogható" - mondja Vásárhelyi. Szerinte nem az van lefektetve a törvényben, hogy a politikusoknak kell minél többet látniuk magukat a képernyőn.