Az erőszakot megjelenítő mûsorajánlók arányát rendszeresen vizsgálja az Országos Rádió- és Televíziótestület. Legutóbbi tanulmányukban 2003 első negyedévét kísérték figyelemmel. A mintavétel ideje a február 3-a és 9-e közötti időszak volt, a vizsgált csatornák pedig az M1, a Duna Tv, a Tv2 és az RTL Klub.
A médiatörvény 2002-es módosításában az ajánlók esetében három idősávot különböztettek meg, ezt a médiahatóság kiterjesztette a hétköznap 16-24 óra között, hétvégén, ünnepnapokon és iskolaszüneti napokon 8-11 és 16-24 óra között sugárzott beharangozókra. Erőszaknak a testi erő nyílt alkalmazását, halál vagy fájdalom okozását tekintették, erőszakos cselekménynek tekintették a baleseteket, az agresszió csoportos formáját és a félelemkeltést. Azokat a vágóképeket, amelyekben agresszív cselekedetek láthatók, egy "erőszakos eseményegységnek" vették. Idén az első negyedévben összesen 960 mûsorbeharangozó került a mintába. A vizsgált csatornák közül a Tv2 adta le a legtöbb előzetest (324), érdekes módon második helyen a közszolgálati M1 promotálta mûsorait (292), az RTL Klub 288-szor, a Duna Tv pedig csupán 56-szor hirdette adásait. Az összes ajánló 39 százaléka erőszakot is tartalmazott, a kereskedelmi csatornáknál az előzetesek fele, míg a közszolgálatiaknál egyötöde. Leggyakrabban a filmeket és a sorozatokat, vagyis a fikciós produkciókat promotálták a televíziók, az összes előzetes 46 százaléka ezekre a mûfajokra hívta fel a nézők figyelmét. A kereskedelmieken futó ajánlóblokkokban az ORTT szakemberei szerint halmozottan fordult elő az erőszak. Az RTL Klubon egy mûsorelőzetesen belül kétszer annyi ilyen jelenetet láthattak a nézők, mint a Tv2-n.
A vizsgált időszakban csak az RTL Klub sértette meg a médiatörvényt, egy alkalommal, amikor a gyermekek által is nézett időpontban, délelőtt tûzött mûsorára erőszakos eseménysort tartalmazó előzetest. A csatornák különösen a hétvégeken tartották szem előtt a kiskorúak védelmét, csak elvétve adtak le agressziót megjelenítő beharangozót. Ahogy közeledett az esti idősáv, egyre szaporodtak az erőszakos ajánlók, amelyeknek egyharmadát 20 és 22 óra között mutatták be. Az ORTT szakemberei megállapították azt is, hogy a mûsorelőzetesek 18 százalékánál jelent meg támogató, és függetlenül a blokkok erőszaktartalmától, a leggyakrabban az írott sajtó és a biztosítótársaságok jelentek meg szponzorként.
Az ELTE médiatanszékének oktatója, Hammer Ferenc szerint a beharangozóknál a legnehezebb a szülőnek odafigyelnie arra, mit lát gyermeke a képernyőn. "A mûsorelőzeteseknél ugyanis nincsenek a korhatárok feltüntetve, ezért például az esti híradó előtt készenlétben kell állni a távirányítóval, hogy ne lásson erőszakos, durva jeleneteket a kiskorú gyermek. Hiába a szülő felelőssége, mit néz gyermeke, a mûsorelőzeteseket nehezen védi ki. Márpedig ezekben a beharangozó anyagokban a minél nagyobb közönségarány elérése miatt egy korhatáros filmből biztos, hogy a legkeményebb jeleneteket vágják össze. Ez jellemző a mozifilmek előzeteseire is" - vélte a médiakutató. Hammer elmondta azt is, hogy az uniós irányelvek nem térnek ki külön a beharangozók erőszaktartalmára. "Természetesen általános szabályként figyelembe kell venni a kiskorúak védelmét, nem lehet a gyermekeket az általuk is nézhető idősávban például káros életvitelre buzdítani, öncélú és brutális erőszakot sugározni, vagy szexjeleneteket mutatni nekik. Nincsen uniós norma, a nemzeti médiaszabályozásra bízzák ezeknek az alapelveknek a törvényi beültetését, nálunk az ORTT dolga a csatornák felügyelete és a médiatörvény betartatása. A médiának önszabályozással kellene kivédeni, hogy a brutalitás eljusson a kiskorúakhoz, ez azonban hazánkban nem jellemző" - állította Hammer.