A Magyar Televízió és a Pax Televízió között tervezett, nemrég a kuratóriumi elnökség által megvétózott együttműködési megállapodás aláírásával rendkívül jól járt volna a vallási tematikájú magán-tévétársaság. A 17 oldalas tervezet szerint a közszolgálati tévé napi négyórányi műsort készítene a Pax tévének, de a műsorokért nem a vallási televízió fizetne, hanem a köztévének kerülne pénzbe az elhelyezés lehetősége, mégpedig havonta nyolcmillió forintba. Újabb havi nyolcmilliót kapna a Pax, hogy a köztévé levetítse az ott készült vallási, egyházi és kulturális ismeretterjesztő műsorokat. A Paxon korábban már leadott, az erdélyi kultúrával foglalkozó műsorokért havi 1,2 millió forintos számlát nyújtott volna be a Pax. A szerződés tervezete szerint a Pax az MTV archívumából havi tízórányi anyagot ingyen megkaphatott volna (orvosolva azt az égető gondot, ami a frissen létrehozott tévék leküzdhetetlen hátrányának bizonyul: azt, hogy nincs archívumuk). Emellett 20 millió forintot fizetne a köztévé a Pax reklámidejéért (a szerződéstervezet szerint az MTV lenne a Pax médiaügynöke). Az MTV hetente öt percben reklámozná a Pax műsorait, cserébe a Pax tíz percben a köztévé műsorait. A Pinke György ügyvezető alelnök által előterjesztett szerződés aláírása után lényegében az MTV évi 450 millió forinttal finanszírozta volna a Pax tévé működését - miközben a köztelevízióban van egyházi műsorok szerkesztősége. Eddig egyébként évi 80 millió forintot költött az MTV vallási műsorokra.

(…) Az inkriminált szerződéstervezet nem most érkezett a Magyar Televízióba, hanem még Ragáts Imre elnöksége alatt, s tévés körökben köztudomású volt, milyen nagy politikai nyomás nehezedett az előző elnökre is, hogy támogassa az elképzelést és terjessze a kuratórium elé. (…) Időközben az új ügyvezetőre hagyományozódott a politikai nyomás, s Pinke György - sok televíziós megdöbbenését kiváltva - támogatta a szerződéskötést a Pax tévével. Sőt: bár a felügyelőbizottság és a kuratóriumi elnökség is elvetette az ötletet, ő a Magyar Nemzetnek adott minapi interjújában kitartott álláspontja mellett, hogy mindkét fél számára előnyös üzletről van szó. (…)

"Örülnénk, ha a Pax tévé minél több egyházi műsort vehetne át az MTV-től, de normális üzleti tranzakció keretében. Egy ilyen megállapodásnak a kölcsönösségen kell alapulnia, mindkét félnek jól kell járnia" - kommentálta a történteket a Heti Válasznak Peták István, a televízió kuratóriumi elnökségének MDF-es tagja. A normális üzleti tranzakciót azonban a Pax valószínűleg nem tudná megfizetni, mivel a 2000-ben alapított televízió üzleti szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az induláskor Ferenczy Károly erdélyi médiavállalkozó a Filmmúzeumot is birtokló Prokopp Dórával fogott össze, hogy egy tematikus vallási csatornát fölépítsenek, ám óriási harcot kellett vívniuk, hogy a kábeltelevíziós társaságok bevegyék a csatornát a kínálatukba. Prokopp Dóra másfél évvel ezelőtt kiszállt az üzletből, részesedését Ferenczy vette át. A távozó tulajdonos döntését lapunknak azzal magyarázta, hogy a kábelpiac ellenállt egy vallási tematikájú csatorna befogadásának. "Ami azóta történt a Pax tévében, ahhoz nincs közöm" - nyilatkozta Prokopp a Heti Válasznak.

A válás óta sem sokat változott a Pax tévé piaci helyzete. Bár egyre több helyen fogható - a napokban éppen Pécsett vette be a szolgáltató a családi csomagba -, nézettsége egyelőre mérhetetlen, és hirdetése alig van. Kuczogi Szilvia, a Pax tévé programigazgatója (aki a cégbírósági adatok szerint igazgatósági tag, és cégjegyzésre is jogosult) szerint viszont nincs szégyellnivalójuk, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a történelmi egyházak vezetői is kinyilvánították igényüket, hogy az MTV-ben a délutáni idősávban levetített egyházi műsorokat a Pax tévé főműsoridőben ismételje meg. A programigazgató szerint az MTV-nek is előnye származott volna abból, ha létrejön a szerződés, és a köztévé vetíthette volna a Pax vallási és egyházi műsorait. A néhány fős állandó stábbal dolgozó, hivatalos kifejezéssel közműsor-szolgáltatást végző Pax napi 14 órában sugározza vallási és ismeretterjesztő műsorait, s bár ezek igényességét senki nem kérdőjelezi meg, szakértők szerint sok a csatornán az ismétlés.

A műsorkészítők bevallása szerint a Pax az egyházak által képviselt tanokat kívánja terjeszteni, elzárkózik a szektákkal való együttműködéstől, viszont a kultúra részének tekinti a keleti vallások megismertetését is. A három éve működő tematikus televízió Kuczogi Szilvia szerint meglehetősen távol áll a politikától. "Rokona mindenkinek van" - fogalmazott a programigazgató Ferenczy Károly tulajdonos és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor kapcsolatára utalva.

Ferenczy Károlynak egyébként nem a Pax tévé az egyetlen médiavállalkozása. Székelyudvarhelyen már a kilencvenes évek közepén létrehozta az Udvarhelyi Televíziót, mely később egyesült a Hosszú Attila által létrehozott és nagyobb piaci részesedéssel bíró Ati-Beta kábeltévé-társasággal. (Hosszú Attila egyébként 1996-ban szenátorjelölt volt ugyanabban a körzetben, ahol Verestóy is indult - az utóbbi győzött, s ma ő a román parlament leggazdagabb tagja. A száz leggazdagabb romániai között van.) A két udvarhelyi tévéből létrehozott Digital 3-ban már Ferenczy lett a többségi tulajdonos, sógora, Verestóy pedig igazgatósági tag. A vállalkozás az Illyés közalapítványtól 1,2 millió forint támogatást kapott. Sokan ennek visszafizetését kérték, amikor Ferenczy és társa évekkel ezelőtt eladta a Digital 3 tulajdonában lévő székelyföldi kábeltelevíziós rendszereket a kolozsvári székhelyű amerikai Astral Telecomnak. Maga a Digital 3 tévéstúdió, amelynek műsora Székelyudvarhelyen és környékén fogható, ma is Ferenczy-tulajdon, de részesedése van benne a Texasban élő világhírű tornaedzőnek, Károlyi Bélának is.

Ferenczynek egyébként egyéb vállalkozása is van, övé az Eurosped nevű szállítmányozási vállalat, amely vámügyintézéssel is foglalkozik, s helyi lapok szerint nemrég harmadmagával többségi részesedést szerzett a csíkszeredai traktorgyárban. Többször írtak róla a helyi lapok, amikor hozzájutott Székelyudvarhely egyik híres műemlék épületéhez, az Ugron-villához.

Mivel Ferenczy Károly lapunknak nem kívánt nyilatkozni, arra nem derült fény, miért érdekelt egy magyarországi vallási televízió fenntartásában. Szakértők szerint egyébként a kisebb kábeltelevízióknak is jelentősen megnő majd az értékük az EU-csatlakozás után.

Ferenczy egyébként időközben Romániában is beindította a Pax tévét Pax Romania néven. A gyártási folyamatban információink szerint gyermekei is részt vesznek. Ottani vállalkozása jóval sikeresebbnek bizonyult, mint a magyarországi, mivel valamennyi kábelhálózat felvette a kínálatába a román nyelvű csatornát. Így hatalmas piacot sikerült bekebeleznie.