Az MTV elnöke, az általa vezetett intézmény helyzetéről nemzetközi összehasonlításban a következőket mondta: "Magyarországon 55 magyar nyelvű csatorna fogható, ebből három közszolgálati. A 82 milliós Németországban 104 adó van, ebből 14 közszolgálati. Ennek ellenére az MTV közönségaránya magasabb, mint a német ARD vagy a ZDF eredménye. A velünk összemérhető Belgium két közszolgálati csatornájának közönségrészesedése alig másfél százalékkal nagyobb, mint a miénk. Az MTV annak dacára tart itt, hogy elmaradt a megerősítése, mielőtt a kereskedelmi televíziókat beengedték a magyar médiapiacra. Két hete csütörtökön már a mi Híradónk nézettsége volt a legmagasabb. Egymillió ember kapcsol a Híradóra, ugyanennyi nézi A szólás szabadságát, 600 ezer Az estét, 300 ezer a Kultúrházat. Minden piaci szegmensben nőtt a nézettségünk és a részesedésünk is a reklámtortából. Ráadásul az örökölt tartozásokat leszámítva tavaly már pozitív volt a gazdasági mérlegünk is."

Kérdésre válaszolva Rudi Zoltán azt mondta "Én azzal számolok, hogy 2008. március 5-ig tart a mandátumom, ami meg is hosszabbítható." Viszont értetlenül állt az MTV műsor-szolgáltatási engedélyének meghosszabbítása körüli huzavona előtt: "Nagyon elgondolkodtató, mit gondol az ORTT a médiáról, a közszolgálatiságról, ha az MTV műsor-szolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása okozott számukra gondot, miközben egy éve minden teketória nélkül prolongálták a kereskedelmi tévék szerződését." Ezzel összefüggésben abszurd, ostoba ötletnek tartotta, amikor felvetődött az MTV Duna TV-be olvasztása. "Nem az a bornírt és nem az a perverz, hogy olcsóbban, ésszerűbben, hatékonyabban működjenek a közszolgálati intézmények. Ez lenne a cél. Az a bornírt, ha valakinek eszébe jut, hogy egy körülbelül 1 százalékos nézettségű, műsorokat alig gyártó kis televízióba, amelynek egyetlen stúdiója van, bele lehet olvasztani egy olyan intézményt, amelyik évente 1 millió műsorpercet állít adásba, és ennek legalább a felét maga gyártja, és a médiapiac harmadik legnagyobb szereplője. Az, hogy a Duna tévé, az MTV és a Magyar Rádió, ha nem is holnap, de hosszabb távon közös technológiai bázison működjön, egy nagyon okos ötlet. Sőt ésszerű lenne, ha ezek egy szervezetet alkotnának, hiszen így a felügyeleti irányításuk is egyszerűsödne."

Rudi szerint nem igaz, hogy "2006 szeptemberében, amikor mi beszélgetünk, ömlik a pénz a pártokhoz az MTV-ből." Ellenben "az MTV halálosan alulfinanszírozott, hogy immár kilenc éve lehetetlen körülmények között dolgozik, hogy színezetüktől függetlenül a kormányok nem fektettek kellő hangsúlyt a közszolgálati médiumok megerősítésére, és hogy nem engedték el a kezüket. Ez potenciálisan megteremti annak a lehetőségét, hogy ezek az intézmények kiszolgáltatottak, zsarolhatóak legyenek. (…)Rossz döntés volt, hogy 2002-ben megszűnt az üzemben tartási díj. Pontosabban nulla forint lett a mértéke, hiszen maga a díj ma is benne van a médiatörvényben. Ez azért is rossz húzás volt, mert az a médium, amelyik a mindenkori kormánytöbbség által meghatározott büdzséből gazdálkodik, valójában állami médium. Szociológiai értelemben csak az tekinthető közszolgálati médiumnak, amelyik az előfizetőtől kapja a felhatalmazást és a díjat is. Ráadásul nem is lenne drámai az összeg. Az MTV az 1 millió műsorpercet a két csatornán 17,5 milliárd forintból állítja elő évente. Ez azt jelenti, hogy egy magyar állampolgárnak egy hónapban egy csatorna 72 forintjába kerülne, és még csak át sem kellene írni hozzá a médiatörvényt."

Pálffy István rádiós jegyzete apropóján az MTV elnöke ezúttal is kifejtette: "Határozott álláspontom, hogy aki vállalja egy közpénzből üzemeltetett televízióban a műsorvezetést, az nem nyilváníthat véleményt sem jegyzetben, sem publicisztikában, sem más módon."

A székház ügyről Rudi Zoltán azt mondta: "Szerintem semmi akadálya annak, hogy a Millennium Média Kft. 100 százalékos üzletrészét megvásárló új tulajdonossal bérleti szerződést kössünk."

Az MTV pénzügyi helyzetével kapcsolatban az elnök szerint az MTV-nek nincs adótartozása, ám az idén két választás, az úszó-Eb, a kajak-kenu vébé, a téli olimpia többletkiadásokkal járt és jár, továbbá egy 4 milliárd forintos hitel, és van egy 800 millió forintos áfabefizetési kötelezettsége. Utóbbi úgy keletkezett, hogy az archívumért kapott összeg után be kell fizetnünk az áfát, amit annak idején - annak ellenére, hogy a tévé vezetése felhívta erre a figyelmet - elfelejtettek bekalkulálni a költségvetésbe.

(A teljes cikk elérhető a Források címszó alól)