Azért romlott a magyarországi sajtószabadság helyzete, mert nem javult - nyilatkozta a Freedom House jelentésére reagálva Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. (Lásd: Médiahírek, 2003. 04. 30.) A nemzetközi szervezet a jogi szabályozás, a politikai, valamint a gazdasági befolyás alapján értékeli az országokat. A 2002-es jelentéshez hasonlóan most is a szabad kategóriába sorolta a magyar sajtót. A 0-100-ig tartó skálán ismét a 30 pontig tartó pozitív tartományba helyezte, de ezen belül ismét csak 23 pontra értékelte.
Wisinger szerint örülnünk kell, hogy a minősítés változatlan. Ez ugyanis bizonyítéka annak, hogy nálunk sajtószabadság van. Ha viszont azt tekintjük, hogy a hozzánk hasonló helyzetben lévő országokban - például Csehországban - javult a helyzet, akkor azt mondhatjuk, hogy "az EU-hoz közeledni tudunk, a sajtószabadsághoz azonban nem".
Az elnök úgy látja, a megtorpanás elsősorban a politika felelőssége, hiszen a Magyar Televízió körül tovább tart az elfogadhatatlan szakmai és gazdasági káosz. A televízió körüli szerencsétlen csatározás egyik tüneti bizonyítéka, hogy megszüntették az MTV egyik kétségbevonhatatlan műsorintézményét, A Hét című produkciót. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarországon a szólásszabadság ki van szolgáltatva a privát kereskedelmi érdekeknek. "Közérzetileg a változatlan sajtószabadság ténye az állampolgár számára megnyugtató. Ugyanakkor a magyar újságíró minden eddiginél kiszolgáltatottabb" - véli Wisinger, aki szerint a mostani kormány sokkal többet tehetett volna az elmúlt egy év alatt azért, hogy ez ne így legyen. Az újságírószakma helyzetének romlására példaként említette, hogy valamennyi újságíró-szervezetet kizártak a civil szféra támogatására elkülönített 400 millió forintos keretre kiírt pályázatból.
Az ENSZ május 3-át a sajtószabadság világnapjának nyilvánította. |