Az Ipsos legfrissebb kutatásában a közszolgálati televíziók alapvető tevékenységének, a közösségi értékek közvetítésének lakossági megítélését vizsgálta. A közszolgálati műsorok, programok közvetítésére szakosodott csatornák jelenléte alapvető igényként jelenik meg a magyar lakosság körében. A 18 év feletti lakosságnak csupán a 16%-a nem tartja fontosnak a közszolgálati jellegű televízió-csatornák működését hazánkban, míg közel 30%-uk kifejezetten nagy igényt tart rá.

A közszolgálati csatornák jelenlétét az átlagosnál szignifikáns mértékben jobban igénylik az idősebb korosztályok, a főiskolai/egyetemi végzettségűek, a budapesti és megyeszékhelyi lakosok.

Az m1 tudás-átadási és pozitív mintaközvetítő funkcióját a tévénézők nagy része elismeri, és ezen értékek legadekvátabb megjelenítését ehhez a csatornához kötik. Az m2 a lakosság értékelése szerint alacsony szinten teljesíti a vizsgált közszolgálati funkcióit.

A kulturális hagyományok ápolásában a Duna Televízió meghatározó szerepét láthatjuk, hiszen a lakosság egyharmada szerint ez a csatorna a legalkalmasabb ezen értékek közvetítésére. A globális és lokális értékek összekapcsolásában és képviseletében is egyértelműen a Duna Televízió megítélése a legkiemelkedőbb. A hazai lakosság kiugró többsége a Duna Televíziót tartja a legrelevánsabb csatornának a határon túli magyar közösségek életének, egyéb hazánkban élő etnikai kisebbségek kultúrájának közvetítésében.

A Duna Televízió megjelölése minden kulturális érték esetében szignifikáns mértékben gyakoribb a következő társadalmi csoportok esetében: 40 év felettiek, főiskolai és egyetemi végzettségűek, a magas („A” és „B” vagyoni státusszal rendelkezők), a megyeszékhelyen élők.

A Magyar Televízió (m1) csatornájának megnevezése a következő társadalmi csoportokra jellemző leginkább: 60 év felettiek, alacsonyabb iskolai végzettségűek, közepes, alacsony vagyoni státusszal rendelkezők, városi, községi lakosok.

A Duna Televízió – a kulturális értékek megítéléséhez hasonlóan - a globális-lokális értékek esetében is a magasabb társadalmi státusú lakosság televíziója, jellemzően a megyeszékhelyeken élő, magasabb vagyoni és foglalkozási státusú, és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tetszését nyeri el. Az m1-es csatorna választása elsősorban az alacsonyabb iskolai és vagyoni státusú, idősebb községi vagy kisvárosi lakosokra jellemző.

Mindkét vizsgált közösségi-közszolgálati érték esetében azt találták, hogy az m1 és a Duna TV más és más társadalmi csoportokat képes megszólítani, tehát komplementer módon kiegészítik egymást.

HÁTTTÉR: A köszolgálatiság értelmezése

A közszolgálati televíziózás értelmezései ugyan országonként más hagyományokra épülve, más történelmi időszakban, más technológiai környezetben, valamint más intézményi szerkezetben alakultak ki, ennek ellenére megfogalmazhatók olyan általános szempontok, amelyek minden értelmezésnek szerves alkotóelemei. Ilyen a nemzeti, s az egyetemes kultúra értékeinek, a különböző hagyományok ápolása, a civil társadalom kibontakozásának/fejlődésének és az össztársadalmi párbeszédnek a támogatása a polgárok számára történő megbízható és pártatlan információ- és hírszolgáltatás által, a formális és informális oktatási, tanulási lehetőség biztosítása minden korosztály számára, a kül-, és belpolitikai történések tényszerű ismertetése, a kisebbségek és a személyiségi jogok védelme, a társadalmi kohézió növelése, a tolerancia fokozása az egymást jobban megértő társadalom megteremtése érdekében.

A korábbi kutatás fő megállapításai A közszolgálatiság elsősorban egyfajta társadalmi-integrációs, illetve egy sajátos kulturális dimenzióban jelenik meg az emberek tudatában. A hazai lakosság körében történt eddigi, ilyen tárgyú kutatások szerint (Szonda Ipsos, 2006, 2007) a felnőtt népesség több mint négyötöde szerint fontos, hogy „Magyarországon legyenek olyan televízió-csatornák, amelyek fő profilja a közszolgálati jellegű műsorok, programok közvetítése”. Korábbi kutatássorozatunkban az egyes közszolgálati televíziók/csatornák közösségi érték (public value) -alapú vizsgálatát egy a BBC részére készített brit kutatás (Ipsos UK) módszertana alapján végeztük el.

A jelenlegi kutatás paraméterei A vizsgált televíziók/csatornák a következők voltak: m1, m2, Duna Tv. A kutatás alapsokasága a 18 éves és annál idősebb magyarországi népesség: ezen népesség lélekszáma, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 8.141.000 fő. A kutatás az ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintán készült el, amelynek elemszáma 1500 fő volt. A minta minden főbb demográfiai jellemzőiben megegyezik az alapsokaság megfelelő adataival, azt jól reprezentálja.

Az IPSOS Csoport Az Ipsos Csoportot 1975-ben alapították Párizsban. Ma - egyikeként a világ vezető piackutató cégeinek - 64 államban több mint 9000 főállású szakembert foglalkoztat és éves árbevétele meghaladja a 250 milliárd forintot. Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban és 2009-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu