A szerkesztői szabadság ilyen korlátozása rossz, nagyon rossz irány – írta a kormány médiacsomagjának egyes elemeit bírálva a Magyar Nemzet június 21-ei számában, a lap főszerkesztő-helyettese. Szerető Szabolcs rámutat arra, hogy a Fidesz intézkedéseit érő bírálatokat áltaslában hitelteleníti a bírálók személye, mégis azt javasolja az előterjesztőknek: aludjanak néhány napot „a médiát érintő tervezett tartalmi változtatásokra”.

Koltay András egyetemi oktató, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált tagja az MTI-nek június 24-én azt nyilatkozta: „Fogalmilag tisztult a tervezet, ami nem jelenti azt, hogy nem igényel még további munkát.”

A Fidesz „médiaalkotmánynak” nevezett tervezetét többek között az úgynevezett platformsemleges szabályozás, vagyis a nyomtatott és az elektronikus sajtóra és az online média iránti azonos követelmények miatt érte kritika. Koltay szerint mivel nem részletekbe menő, hanem csupán alapelvi szabályozásról (például a kiskorúak védelme, a gyűlöletkeltés tilalma) van szó, alapvetően „nem ördögtől való gondolat”, hogy a különböző platformokat egységes szemlélettel közelítse meg a javaslat. A közmédiumokra és az elektronikus médiaszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályozást szerinte a még ősszel a Ház elé kerülő új médiatörvény fogja tartalmazni.

A tervezet korlátozóbb jellegű eredeti formájával szembeni változás, hogy a helyreigazítással kapcsolatos rész továbbra is csak a hamis tények állításával szemben nyújt védelmet, ugyanis kikerült belőle a becsületsértés esetén igényelhető válaszadási jog – mutatott rá Koltay András. Ugyanakkor az online sajtótermékekre továbbra is kiterjed a hatálya – ez szintén nem újdonság, hiszen megegyezik az eddigi bírói gyakorlattal – fűzte hozzá.

Az egyetemi adjunktus szerint „teljes félreértés” uralta a javaslat kritikáit a tájékoztatási kötelezettség kérdésében: mivel a tervezet csak alapelvi szabályozást ad, a médiapiac egészének és nem az egyes orgánumoknak kell eleget tenniük ezen kötelezettségnek – ez a hatályos sajtótörvényben is szereplő előírás. Az állami szervek információadási kötelezettsége sem csorbul a jövőben.

Ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak progresszív, kifejezetten a sajtó mozgásterét növelő elemei a javaslatnak: például az újságírók határozottabb védelme. A sajtót illető többletjogosultságokat a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata is elismeri – mutatott rá. Szerinte az információforrások védelme, titokban tartásának joga, a munkájuk során a közérdek szolgálatában jogsértést elkövető oknyomozó újságírók büntetlensége, illetve a laptulajdonossal, hirdetővel szembeni újságírói szabadság védelme egyértelműen előremutató elemek. Koltay András úgy véli, a készülő joganyag alapelvi keretet nyújthat egy majdani új médiatörvényhez, amelynek nemcsak az 1996. évi médiatörvényt, hanem az 1986. évi sajtótörvényt is fel kellene váltania.

Bayer Judit médiajogász, főiskolai docens június 25-én azt mondta a távirati irodának: a június 23-ai, szerdai módosítások a definíciók terén pótolnak hiányokat, hasznos lenne azonban, hogy mivel az interneten még nem alakultak ki a pontos műfaji határok, a törvényalkotó negatív meghatározást is adhatna, azaz nevesíthetné azt is, hogy milyen típusú tartalmak nem tartoznak a törvény hatálya alá. A szabályozás kiskorúak védelmére vonatkozó részét szerinte tovább kellene pontosítani, a gyűlöletbeszédre vonatkozó kitételek pedig szűkítésre szorulnak.

Mint elmondta, üdvözlendő, hogy a módosítás világossá teszi: magáncélú honlapoknak nem kell regisztrálniuk, de felhívta a figyelmet, hogy a regisztrálás több, mint a hatályos sajtótörvény által az időszaki lapoknak előírt bejelentés.

Az utóbbi napokban sokszor bírált tájékoztatási kötelezettség is módosult; így az már csak a tartalomszolgáltatók egészére vonatkozik. Ez azonban szerinte érvényesíthetetlen követelés, így nincs helye a joganyagban. A médiajogász vitatja, hogy a tervezetek alapján a jövőben nagyobb védelmet kapnának az újságírók. Szerinte az oknyomozók terepe szűkülne az új szabályozással.

Bayer Judit elmondta: a legnagyobb kérdés, hogy ha a sajtószabadságról és médiatartalmakról szóló tervezeten rövid idő alatt javítani tudott a Fidesz, miért kell olyan gyorsan, csaknem eredeti formájában elfogadni az intézményrendszer átalakításáról szóló többi indítványt.