Két évtizede folyik a makacs vita a média és a médiumok kifejezés körül. A Magyar Sajtó 2003/2-es számában Antal Ferenc újabb érveket sorakoztat fel a amellett, hogy a tömegkommunikációs eszközökre vonatkoztatott kifejezés egyes számban média, többes számban médiák.

A szerző Nádasdy Ádám nyelvészt idézi, aki szerint a nyelvészetben az átvett szavak eredetének megadásakor a legutóbbi láncszemet adjuk meg, azt a nyelvet, ahonnan a szó átjött - függetlenül attól, hogy korábbi élete, vándorlása milyen volt. E tekintetben a szó tömegkommunikációs eszköz jelentésben kétségtelenül az angol nyelvből került hozzánk, ahol alakja media, magyar írásmóddal média, amelynek többes száma médiák.

További érv, hogy a magyar nyelv soha nem veszi át más nyelvek többes számú alakjait. Ha így lenne, akkor a latin médium többes számú média alakját a magyarban így kellene egyeztetni: "A média azt írják, hogy…" A média egyes számú voltát támasztják alá a vele képzett, összetett szavak is: médiakutató, médiamunkás, médiahajó. A magyar nyelv az ilyen jellegű szóképzésben az egyes, és nem a többes számot használja: filmkritikus, nem filmekkritikus, zenekritikus, nem zenékkritikus, autószerelő, nem autókszerelő.