A parlament hétfői döntését követően most a Fidesz nélkül "kiskuratóriuma" van a közszolgálati televíziónak - írja Várkonyi Tibor, a Magyar Hírlap március 10-i számában. Ez is szerencsétlen megoldás, akárcsak az Orbán-kormány idején megalakult "csonka kuratórium". A különbség mindössze annyi, hogy változott a pártok helyzete. Most a "ballib" koalíció van többségben a parlamentben és ő befolyásolhatta döntően a szavazás eredményét, míg a MIÉP-től fényévnyi távolságban lévő MDF élhetett az enyhe zsarolás eszközével.

A felelősség azonban nem egyforma. Amit annak idején Orbán Viktor pártja meglehetősen gorombán, Áder János révén fölényesen intézett el, azt most az MSZP a tőle telhető eleganciával teszi meg. A Fidesz ettől csak indulatba jön. Azt szeretné, ha minden tükörképszerűen ismétlődnék, s a parlament elnöke pontosan úgy szavaztatna, mint annak idején. Vagyis mielőtt a házelnök voksolást rendelne el, az ellenzék előzetesen egymás között jusson dűlőre, ha meg az egyezség elmarad, inkább egyszínű, kormánypárti elnökség alakuljon. A Lendvay utca elsősorban azért haragszik az MDF-re, mert megfosztja ettől a lehetőségtől. (…)

Talán fájdalommal kell tudomásul venni, hogy ennek a fiatal, óvodás korban lévő demokráciának valószínűleg még esztendőkre lesz szüksége ahhoz, hogy a tévé nyilvánosságában is utolérje a nyugatiak érettségét. Azt a megállapodottságot, hogy választások után is ugyanazok a megszokott és megkedvelt arcok tekintsenek a nézők szemébe, mint amelyek például a németeknél folytonosságot adtak mind a Kohl-, mind a Schröder-kormány idején, a franciáknál sem változtak, akár a szocialista Jospin volt a Matignon-palotában, akár a konzervatívan liberális Raffarin. Családiasan megszokott profik tájékoztatnak-szórakoztatnak, és nem bizalmi emberek.

(…) Valószínűleg még nagyon sokáig nem lesz új médiatörvény, de hogy sürgősen szükség lenne rá, azt a mai viszonyok is igazolják - fogalmaz a kuratóriumi elnöki választás körüli helyezkedésekre is utalva a Magyar Hírlap publicistája.