(…) Lényeges változás következett be a szlovákiai magyarság politikai képviseletében is. A voksolások egyik nagy meglepetéseként a Magyar Koalíció Pártja – fennállása óta először – nem jutott be a pozsonyi parlamentbe, mert csupán a szavazatok 4,33 százalékát tudta megszerezni. Ennek a kudarcnak több oka van. A közvélemény-kutatások szerint az MKP támogatottsága az idén rendszerint 6-8 százalék körül mozgott, a Hídé viszont öt körül ingadozott, így azt feltételezték az elemzők, hogy jobbközép koalíció csak akkor jöhet létre, ha Bugár Béláék is bejutnak a törvényhozásba. Így aztán sok magyar és szlovák nemzetiségű polgár alighanem azért voksolt a Hídra, mert már torkig volt a Fico-rezsimmel. A Híd váratlan, 8,12 százalékos eredményéhez hozzájárult az MKP vezetőinek negatív kampánya is, amelynek során főleg Bugár Bélát és a Hidat árulózták le, ahelyett hogy saját választási programjukat népszerűsítették volna. Ártott a Magyar Koalíció Pártjának az is, hogy túl gyakran és túl demonstratívan fejezték ki közelségüket a Fideszhez és Orbán Viktorhoz.

Saját méréseink és más intézmények adatai is egyértelműen igazolják: a szlovákiai magyarok döntő többsége sajátos gondjaik megoldását idehaza tartja reálisnak, a szlovákiai partnerek és politikai szövetségesek révén, lehetőleg a pozsonyi parlamentben, nem pedig az anyaországi üzengetésekkel és jelképes politizálással. Erre a meggyőződésükre épített a Híd kampánya. Az új helyzetben még senki sem foglalkozott azzal, vajon mit jelent majd a szlovákiai magyar közösség számára az MKP parlamenti státusának az elvesztése. Emiatt ugyanis az eddigi húsz helyett mindössze hét, a kormányalakítás után esetleg kilenc-tíz magyar nemzetiségű (a Híd képviselői közül kormányzati tisztséget vállaló politikusok helyébe magyarok léphetnek) képviselő ülhet a pozsonyi parlamentben. (…)

Teljes cikk: http://nol.hu/lap/hetvege/20100619-a_gyoztes_veresege