Újabb kisfilmmel jelentkezett a Dandelion Team, amelynek Tuzson Gergely 17. évfolyamos, operatőr szakos hallgatónk is tagja. A stáb Utolér? címmel készítette el A védd magad egészségügyi prevenciós webfilm-versenyre a YouTube-on megtekinthető alkotást.

Tuzson Gergely jelezte, hogy sajnos nem kerültek az első három helyezett közé, de örömmel venné ha véleményt mondanánk a műről.

Nos, már korábban is meggyőződhettünk arról, hogy a csoport magas színvonalon használja a technikai eszközöket. Biztos keze van az operatőrnek, dinamikusak a vágások, jó ritmusban használják a trükköket, helyükön vannak a hangeffektek. De mintha mindez kissé öncélú lenne. Természetesen nem tudom, melyek voltak a zsűri szempontjai, nekem azonban nézőként az volt a benyomásom, hogy nem egészen életszerű az a helyzet, amelyből elindul a lázálom, amiből aztán az oltóponton való ébredés hoz megnyugvást. Tényleg ennyire kellene tartanunk a legyektől a mai Magyarországon?

Talán tudat alatt, de mintha az alkotóknak ezt a bizonytalanságát fejezné ki a kérdőjel a főcím végén. Mintha a team tagjai maguk sem tudnák, hogy akkor most kell-e az oltás, utolér-e a légy által terjesztett fertőző betegség, vagy sem? Egyébként is kit kérdeznek ezzel a kérdőjellel? Csak nem tőlem, a nézőtől kérdik, hogy félnem kell-e a kórokozótól, mikor ők az alkotók? Én honnan tudjam? (Mindenkinek azt mondom: újságcikkek, filmek címében, plakátokon ne szerepeltessen kérdőjelet, mert az általában akaratlanul is az alkotók bizonytalanságát közvetíti felém.)

Célját tekintve ez egy pr-film. A pályázat kiíróinak kommunikációs célja az lehetett, hogy az elkészülő alkotások mozgósítsanak a betegségek (esetleg egy konkrét betegség) megelőzésére. Ehhez a filmnek az alkotók által előre meghatározott célcsoporthoz szóló üzenetet kellene közvetítenie oly módon, hogy az üzenetben a célcsoport tagjai saját érdekeiket ismerjék fel és cselekedjenek. Tetszik, nem tetszik, minden pr-akciónak ez a mechanizmusa. Vagyis az alkotóknak először az általam itt feltett kérdésekre kellett volna válaszolniuk. De úgy látom, hogy ez a mozzanat elmaradt, így aztán cselekvés helyett maradt a kérdőjellel kifejezett bizonytalanság. Ez azért gond, mert a pr-akcióknak ugyanúgy mint a marketingkampányoknak promotív, felhívó jellegűnek kell lenniük. Ha nem ilyenek, semmit nem érnek.

Ami pedig a konkrét megvalósítást illeti, a kommunikációs cél - célcsoport - üzenet tisztázása után lett volna érdemes megtalálni az ezeket hordozó történetet. E tartalmi összefüggések kimunkálására legalább annyi energiát kellett volna fordítani, mint a formára, a technikai megvalósításra. De az a gyanúm, hogy ezzúttal (is) felborultak a helyes arányok, s ennek bár ügyes, mégis öncélú formalizmus lett a következménye.

Ehhez képest van még egy megjegyzésem: nekem az első néhány másodperc után Rófusz Ferenc A légy című, 1981-ben Oscar díjat kapott alkotása jutott eszembe, és sokáig azt gondoltam, hogy annak az animációs filmnek az utánérzése jön ki a dologból. Nos, nem egészen ez történt, de….

Persze, biztosan lehetséges más megközelítés is. Jöjjenek hát a hozzászólások!