Tiltakozik a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete, mert nagy példányszámú újságok, országos médiák szakmai-etikai felkészültség nélküli valóságshow-szereplőket alkalmaznak újságíróként - adja hírül a Népszabadság február 26-i száma.

A médiavilág eseményeit figyelemmel kísérőt nem érte váratlanul a tiltakozás. A szakma szinte egyöntetűen megbotránkozott azon, amikor a tévékamerák előtt a Színes Mai Lapban való foglalkoztatásra írtak alá újságírói szerződést Bigbradör Zsanettel a főszerkesztő, Riskó Géza közreműködésével. Ez annál is meghökkentőbb volt, mert Riskó a közszolgálati MTV rendszeres szereplője. Nemrégiben láthattuk például az MTV Zámbó Jimmy emlékműsorában, ahol kifejezetten bulvárlapját népszerűsít(h)ette. De önálló műsora is van a csatornán Szubjektív objektív címmel.

És mindez így együtt túlmutat a valóságshow-kon, amelyekkel, ha a maguk helyén tartanák őket, egyébként semmi bajom. Az elmúlt hetekben több személyiség - Horváth Ádám, Horváth János, Wisinger István - is hangot adott annak az aggodalmának, hogy a közszolgálati MTV-nek olyan értékek nyomán kellene szerveződnie, amelyek túlmutatnak az igénytelen szórakoztatáson. Wisinger a Nap-kelte február 8-ai adásában egészen odáig ment, hogy a Julien Benda esszéjét magyarra fordító Babits Mihály nyomán Az írástudók árulása szállóigével jellemezte a helyzetet, amely - és ezt már én teszem hozzá - egy évtizede a zsákmányszerzők terepévé tette a valaha szebb napokat látott Magyar Televíziót.

A kilencvenes évek elején a közmédia körüli pártpolitikai indíttatású csatározásokkal kezdődött az értékrombolás. Ezt követte a kilencvenes évek közepének fordulata, amikor a kereskedelmi adók többek között a köztévé jól kiképzett műszaki gárdájára, a reklámvilágban járatos legértékesebb munkatársaira építve valósággal kivon(hat)ták a szellemi erőt az MTV-ből. Ehhez járult az intézmény szinte napjainkig tartó, mindmáig következmények nélküli anyagi kifosztása, olyan köztévés alkalmazottak közreműködésével, akik részben a televízió környékén működtetett magánstúdiójukban vállalkozóként is dolgozva a fő munkahelyük számára, tekintélyes haszon ellenében készíthették az ilyen-olyan műsorokat.

Ez a sajátos privatizációs folyamat nem szakadt meg, legfeljebb ma új köntösben mutatkozik. Az elmúlt nem egészen egy évben a közszolgálati (hangsúlyozottan nem a Duna TV-t értve most ez alatt) és a kereskedelmi televíziózás, mi több a közszolgálati televíziózás és a bulvárlap-készítés összefonódásának lehetünk tanúi. Emellett a korábbi médiavállalkozók (például Ezüsthajó Kft.) helyén megjelentek a régi-új üzletemberek is.

A hétvégi lapok híre volt, hogy a közszolgálati MTV-nek Juszt László új show-műsort szállít A tévé ügyvédje címmel, amely április 3-tól csütörtök esténként jelentkezik. A sokoldalú üzletember-riporter azt nyilatkozta, hogy az eddigi ötből három műsora a kereskedelmi Magyar ATV-n is látható lesz.

Juszt felemás visszatérése újabb lépés abban a folyamatban, amely néhány hónapja azzal kezdődött, hogy a közszolgálati MTV reggeli Nap-kelte, és az m2 délutáni Nap-nyugta műsorát ismét egy kereskedelmi televíziós vállalkozásra bízták. Egy olyan vállalkozásra, amelyben természetesen a pénzszerzés szabályai uralkodnak még akkor is, ha történetesen politikusok szerepeltetéséről van szó.

Ha bárkinek kétségei lennének efelől, akkor hadd idézzem számára a nem akármilyen üzleti vénával megáldott producer nyilatkozatát. Gyárfás Tamás a Nap-keltének a közszolgálati csatornára való visszakerülése előtt ezzel indokolta, miért nem vállal riporteri szerepet a műsor közéleti részében: a politikusoknak néha kellemetlen kérdést is fel kell tenni, s ez nem biztos, hogy jót tenne az üzletnek. Megjegyezném azt is, hogy a műsor egyik reklámügynöke Anettka, aki önálló szereplőként is rendszeres bemutatkozási lehetőséget kap itt, hogy puszta létezését mutathassa fel nekünk közszolgálat gyanánt.

Ugyanennek a reggeli műsornak egyik riporterét, Verebes Istvánt szerződések kötik a kereskedelmi RTL-hez és a közszolgálati MTV egyik szórakoztató műsorához. A Nap-kelte másik műsorvezetője, Bánó András, a bulvárlap Blikk főszerkesztő-helyettese a Sorskérdéseket is vezeti a közszolgálatin. Ugyanennek a műsornak a szerkesztője Pallagi Ferenc, a Blikk főszerkesztője, vagyis Bánó főnöke. Pallagi egyúttal a közszolgálati adón sugárzott kereskedelmi Nap-keltében szintén műsorvezető.

Ez így együtt egészen nyilvánvalóan ellentétes az összeférhetetlenség íratlan szabályaival. Ha a politikai és a gazdasági életben ugyanők tapasztalnának hasonlót, jelképesen és - utalva az egyik Nap-kelte rovat címére - ténylegesen is rég kínpadra vonták volna a szereplőket. Elképzelhetetlen lenne hasonló helyzet kialakulása az általuk oly gyakran hivatkozott a nyugati médiavilágban is.

Nem vitatom a neves szerkesztők, riporterek többségének szakmai felkészültségét, jóllehet talán nem is annyian értenek a szakma minden ágához, és nem is annyian képernyőképesek, mint ahogy ezt szeretnék elhitetni velünk. Ne vitassuk a tehetségét azoknak a főállású kereskedelmi rádiósoknak sem, akik egy ideje hakniznak az MTV különféle délutáni műsoraiban.

De hát nem is a tehetségről-tehetségtelenségről van itt szó. Hanem arról, hogy a közszolgálati tévé állítólagos megújulása továbbra is az értékrendek összekuszálása, a beszállítókkal való örökös kompromisszumkötés, a televíziós, az újságíró szakmák lejáratása jegyében zajlik főként annak érdekében, hogy a jórészt közpénzekből fenntartott MTV elsősorban a médiavállalkozók üzleti érdekeinek megfelelően működjék. Vagyis még mindig várni kell arra, hogy az MTV saját értékrend alapján, újból saját műhelyekben kialakított alkotó gárdára építve, saját arculatot teremtve használja fel az adóforintokat a tényszerű tájékoztatás, az igényes szórakoztatás, a magaskultúra reprezentálása, az országban zajló folyamatok dokumentálása jegyében. Persze, amíg azt sugalmazzák az üzletben érdekeltek, hogy az MTV-nek, a kereskedelmiekhez hasonlóan, a nézőszámok bűvöletében kell bizonyítania életképességét, addig ennek bekövetkezésére igen kevés az esély.