Józsefvárosnak ugyan van fejlesztési stratégiája, de nincs olyan koncepciója, amely kifejezetten az ökológiai szempontokat foglalná össze. Egy ilyen dokumentum elkészítéséhez gyűjtött ötleteket a ZöFi.

A vitaindító előadások egyikében a Budapest Korzó csoport külföldi példákon mutatta be hogyan lehet humánusabbá tenni a városi közlekedést. Mint elhangzott: például Isztambulban, a nyár elején egy napra gyeptéglával és dézsás növények tömegével parkokká alakítják a parkolókat. A bogotai városvezetés egyenesen megtiltotta az utcán parkolást, így nem fordulhat elő, hogy a járdán várakozó járművek mellett ne lehessen gyalogosan, vagy babakocsival menni.

A rendezvényen a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. bemutatta a kerületi zöldfelületi fejlesztési tervet. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének részvételével kidolgozott javaslat azzal foglalkozik, hogy a terek, a parkok megőrzésével, fejlesztésével miként lehetne javítani a környezet állapotát.

A nagy gépjárműforgalom miatt a VIII. kerület – a széljárással összefüggésben változó eltérésekkel – erősen szennyezett budapesti városrésznek számít. A talajvíz fertőzött. A háttérsugárzás a 10 mikroröntgenes országos átlag fölött van azokon a helyeken, ahol vulkanikus kőzetet használtak útburkoláshoz, vagy az épületekhez.

Józsefvárosban általában szegényes a növényzet, egy főre mindössze két négyzetméter zöldfelület jut. A kerületben mindössze 15 olyan, 2500 négyzetméternél nagyobb nyílt közterület van. ahol a zöldfelület aránya meghaladja a 30 százalékot. Különösen kedvezőtlen a helyzet a belső és a középső Józsefvárosban. A külső városrész helyzete valamivel kedvezőbb, de a növényzet minősége – a Fiumei úti sírkert kivételével – itt is kívánnivalót hagy maga után. A résztvevők arcára mosolyt csalt a megállapítás: „a VIII. kerületben a legélhetőbb hely a temető.” A tanulmányból ugyanis kiderül, hogy a Kerepesi-temetőben, továbbá az Orczy-kertben a legjobb a levegő.

A koncepció készítői szerint főleg az Üllői út környékén új zöldfelületeket kell létrehozni. El kell érni, hogy a terek és parkok mindenki számára hozzáférhetők legyenek, mindenki biztonságosan használhassa őket, ne csak a galerik tagjainak gyülekezőhelyeként és kutyafuttatóként szolgáljanak.

Az ötletbörzén felvetődött a parkok fáinak örökbefogadása, erkélyláda-program meghirdetése. Sokan érveltek a különféle a közösségi rendezvények számának bővítése mellett is, hogy a parkokat gyakran károsító, csellengő fiatalok érdeklődését más irányba lehessen terelni.