Kedd esténként hat órakor a fenntartható fejlődés lehetőségeiről tartanak előadássorozatot az Eötvös Collégiumban, Budapesten a XI. kerület, Ménesi út 11-13. szám alatt. Az utóbbi két alkalommal a fajok kihalása volt a téma.

Dr. Pálfy József, a Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani tárának geológusa a földtörténeti korokban lezajlott öt nagy kihalási hullám okait elemezte. A legismertebb a mintegy 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett meteor-becsapódás, amelynek következtében kipusztultak a dinoszauruszok, és megnyílt a lehetőség az emlősök elterjedése előtt.

A kipusztulás vélhetően az úgynevezett impakt télnek nevezett jelenségre volt visszavezethető. A meteor-becsapódás után ugyanis nőtt a vulkáni tevékenység, ezért a levegőbe kerülő por és gázfelhő miatt kevesebb napsugárzás érte el a Föld felszínét. Ez a kontinensek nagy részére kiterjedő lehűlést okozhatott.

Az előadó több példán keresztül is bemutatta, hogy az élővilág fajgazdagságának, vagyis diverzitásának csökkenése csaknem minden esetben a vulkáni tevékenység erősödésével, és a légkör széndioxid tartalmának növekedésével párhuzamosan következett be. A múltban bekövetkezett kihalások szimulálására alkotott valamennyi számítógépes program lefuttatása azt erősítette meg, hogy a természeti folyamatokban mindig jelentős szerephez jutott az éghajlatváltozás, ami az úgynevezett üvegházhatás miatt következett be. Ennek lényege, hogy a légkörben nagy mennyiségben jelenlévő gázmolekulák mintegy csapdába ejtik a napsugárzás hőenergiájának egy részét.

Az üvegházhatást elsősorban az említett széndioxid okozza. Nem mellékes tehát, hogy az ipari forradalom óta – a motorizáció, a szerves eredetű tüzelőanyagok égetése, az ipari légszennyezés miatt – folyamatosan nő a széndioxid részaránya a légkörben. Ha ez a tendencia nem változik, a Föld hőmérséklete minimum 1,6-1,8 celziusszal, de akár a 4-5 fokkal is nőhet a következő ötven évben. Hogy ennek milyen globális következményei lehetnek, azt jól érzékelteti, hogy az utolsó jégkorszak óta eltelt ötezer év során mindössze négy fokkal emelkedett bolygónk átlaghőmérséklete.

A fajpusztulások okai között szerepelnek az olyan, a nagyközönség által kevésbé ismert jelenségek is, mint a tengerszint ingadozása, vagy a metánhidrát vegyületnek az óceánok mélyéről történő kiszabadulása. Az óceánok felmelegedésével a vegyület molekulái a légkörbe kerülve szintén okozói lesznek az üvegházhatásnak, vagyis további melegedést idéznek elő. Növeli a veszélyt, hogy amerikai és japán kutatók már most is folytatnak kísérleteket a metánhidrát kitermelésére. Egyesek szerint ez kiválthatná a jelenleg használt fosszilis tüzelőanyagokat. Az üvegházhatás miatt azonban az elképzelés valóra váltásának globális következményei kiszámíthatatlanok.

Takács-Sánta András ökológus (ELTE TTK Környezettudományi Centrum) előadásában a napjainkban tapasztalható fajkihalások okait és főbb tendenciáit vázolta fel. Mint elmondta, a jelenséget azért kell komolyan venni, mert a természetesnek tekinthető évi 1-3 eltűnő faj helyett a káros emberi tevékenység miatt évente több ezer, egyes becslések szerint több tízezer faj pusztul ki a földi ökoszisztémából. A folyamat következményei magára az emberre is beláthatatlanok, hiszen a biodiverzitás, vagyis a fajok sokfélesége az emberiség létének feltétele is.

A sokféleség csökkenésének legjelentősebb közvetlen oka az állatok élőhelyeinek pusztulása, a túlzott halászat, az őshonos növényeket és állatokat kiszorító tájidegen fajok behurcolása, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás. Például az elmúlt ötven év során, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése következtében, a korallzátonyok mintegy negyven százaléka pusztult el, holott a zátonyok, a trópusi dzsungelek után, bolygónk legváltozatosabb élőhelyének számítanak.

A kedvezőtlen folyamatok végső soron az emberi viselkedésre, mindenekelőtt az ipari termelés következméyneire vezethetők vissza. A bioszféra-átalakítás mértéke a gazdasági teljesítmény valamint az egységnyi gazdasági teljesítmény környezet-átalakító hatásának szorzataként írható le. Az utóbbi többek között a technológiai hatékonyságtól függ. Kiutat jelenthet tehát a környezetbarát technológiák alkalmazása. Az ökológus szerint azonban ennél lényegesen hatékonyabb előrehaladást lehetne elérni a kulturális tényezők megváltoztatásával, a világnézet és az értékrend átalakításával annak érdekében, hogy egy a természetre, a bioszféra egészére sokkal inkább tekintettel lévő, élhetőbb világ megteremtéséért munkálkodjanak a társadalmak.