A 4. félév végén az állami vizsga előtt a hallgatók úgynevezett modulzáró vizsgát tesznek, ami a félévi vizsgákhoz hasonlóan, tantárgyankénti kérdőívek kitöltéséből és az utolsó gyakorlati vizsganapon letett, a szaknak megfelelő gyakorlati vizsgából áll. A modulzáró vizsga eredményes letételéről igazolást kell kiállítanunk a vizsgaszervezőnek, tehát nem nagyon fér bele, hogy valaki megbukjon a TSCH belső vizsgán. Az igazolást csak akkor adjuk ki, ha a félévi tandíj mellett az állami vizsgadíjat is befizetik.

DRAMATURGIA, MÉDIAISMERET (Egy kérdéspár megválaszolása véletlenszerű kiosztás alapján - segédlet az összes tétel után)

1/a.) TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Vázolja fel a tömegkommunikáció modelljét! Melyek a tömegkommunikáció társadalmi funkciói?

1/b.) MŰFAJISMERET Határozza meg a műfaj fogalmát! Sorolja fel a sajtó műfajcsoportokat, s mindegyikhez rendeljen legalább 2-2 műfajt!

2/a.) BEFOLYÁSOLÁS Indokolja azt az állítást, hogy a befolyásolás, a tömegkommunikációs folyamat szükségszerű velejárója! Melyek a főbb közvélemény- és piaci befolyásolási formák?

2/b.) DRAMATURGIA Sorolja fel és értelmezze a filmekkel kapcsolatban tanult, főbb dramaturgiai szerkezeti formákat!

3/a.) BEFOLYÁSOLÁSI FORMÁK Mi a különbség a pr- és propagandafilmek között? Ismertessen néhány hozzájuk kapcsolható befolyásolási technikát, filmdramaturgiai eszközt!

3/b.) HÍRÍRÁS Mi a különbség a kemény, illetve a puha hír között? Egy-egy egysoros hírrel is igazolja az állítását!

4/a.) MÉDIACSOPORTOK JELLEMZÉSE Jellemezze a nyomtatott, illetve az elektronikus médiacsoportot a közönség befogadási jellegzetességei, a műszaki-technikai sajátosságok, a tömegkommunikációs tartalom, a formai jellemzők, a közönség szociálpszichológiai jellemzői, a befogadás körülményei alapján!

4/b.) FILMKÉSZÍTÉS Értelmezze a szinopszis fogalmát, sorolja föl főbb részeit!

5/a.) SAJTÓTÖRTÉNET Értelmezze a sajtó fogalmát! Szóljon a szervezett hírtovábbítás történelmileg változó típusairól különös tekintettel a hírekkel, a reklámmal kereskedő üzleti, illetve a világnézeti sajtóformákra!

5/b.) HÍRSZERKESZTÉS Milyen szerkezetű hírt célszerű használni a nyomtatott periodikákban, illetve az elektronikus orgánumokban? Indokolja a választ!

6/a.) MÉDIAOSZTÁLYOZÁS Sorolja fel a nyomtatott periodikák, illetve az elektronikus műsorok főbb osztályozási szempontjait! Mind az ötre hozzon példát!

6/b.) ADÁSTERVEZÉS ÉS LEBONYOLÍTÁS Mire szolgál az adástükör? Milyen főbb elemi vannak? Milyen kapcsolat van az adástükör és az adás forgatókönyve között?

7/a.) SAJTÓMŰFAJOK - HÍR A sajtóműfajok rendszerén belül határozza meg a hír fogalmát! Soroléja fel, milyen főbb tényezők alakítják a hír értékét?

7/b.) DRAMATURGIA Határozza meg a felvonás, a jelenet és a kép (beállítás) fogalmát!

8/a.) SAJTÓMŰFAJOK - TÁJÉKOZTATÓ MŰFAJCSOPORT A sajtóműfajok rendszerén belül helyezze el a tájékoztató műfajcsoportot, határozza meg a műfajcsoport főbb műfajait!

8/b.) MÉDIAISMERET Legalább 5-5 tényezővel jellemezze a populáris és a minőségi médiumokat! Hozzon mindkét médiumcsoportra 3-3 példát!

9/a.) TELEVÍZIÓS TÁJÉKOZTATÓ MŰSOROK Jellemezze a televíziós tájékoztató műsorcsoportot, sorolja fel főbb műsortípusait! Ismertesse a híradóműsorok előkészítésének és gyártásának lépéseit!

9/b.) TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Melyek a tömegkommunikáció társadalmi funkciói? Mindegyikhez kapcsoljon egy olyan televíziós műsort, amelyben az adott funkciónak meghatározó szerepe van!

10/a.) TELEVÍZIÓS SZÓRAKOZTATÓ MŰSOROK Jellemezze a televíziós szórakoztató műsorcsoportot, sorolja fel főbb műsortípusait! Milyen tartalmi és formai szempontok játszanak szerepet a show-műsorok szerkesztésében, dramaturgiai hatásmechnaizmusának tervezésében?

10/b.) NYILVÁNOSSÁG Értelmezze a társadalmi nyilvánosság fogalmát! Miért fontos, hogy a televíziózás hivatásos művelői érdeklődjenek a társadalmi nyilvánosságban zajló események, folyamatok iránt?

11/a.) SAJTÓMŰFAJOK - INTERJÚ A sajtóműfajok rendszerén belül helyezze el és jellemezze az interjú műfaját, sorolja fel válfajait, s az ezek szerkezetére vonatkozó tudnivalókat!

11/b.) NYILVÁNOSSÁG Tegyen különbséget a klasszikus polgári, a parlamenti és a mediatizált nyilvánosság között! Konkrét példán keresztül nmutassa be, hogy televíziósként hogyan igyekszik kivédeni a politikai pártoknak, a gazdasági és más szervezeteknek azt a törekvését, hogy a különböző műsorokon keresztül manipulálják a közönségét?

12/a.) TELEVÍZIÓS HÍRADÓK Elemezze a tömegkommunikáció tájékoztató és szórakoztató funkcióinak összefüggéseit a televíziós hírműsorok tükrében! Jellemezze a körszerűen és lineárisan szerkesztett televíziós hírműsorokat!

12/b.) NEM VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Határozza meg a nem verbális kommunikáció formáit! Mindegyikre hozzon példát is! Televíziós alkotóként miért van szükség arra, hogy ismerje a nem verbális kommunikáció jelzéseit?

13/a.) FILMTERVEZÉS Vázolja fel a technikai forgatókönyvek felépítését!

13/b.) TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, MOBILKOMMUNIKÁCIÓ Kommunikációelméleti alapon indokolja meg, hogy miért tartozik a kommunikáció más-más formájához az, ha valaki egy televíziós szerkesztőség munkatársaként dolgoz fel egy eseményt, illetve ha ugyanezt magánemberként például a Facebookon teszi?

14/a.) RIPORTOK DRAMATURGIÁJA Határozza meg a riport fogalmát! Ismertesse a televíziós filmriportok, dokumentumfilmek készítésekor alkalmazható főbb dramaturgiai eszközöket, hozzon példákat vizsgafilmjéből vagy közismert alkotásokból ezek alkalmazására, szerepére.

14/b.) INFORMÁCIÓ A médiatevékenység (újságírói munka) szempontjából mi a jelentősége annak, hogy az információ fogalmát két tényező közötti választási lehetőségként határozzuk meg?

OPERATŐRI ISMERETEK (egy tétel írásbeli kidolgozása – véletlenszerű kiosztás szerint)

1.) FÉNY ÉS LÁTÁS – Mi a fény? Fontos jellemzői (terjedése, színe, „viselkedése”) A világ vizuális érzékeléséről (látásunk élessége, részletgazdagsága, színei, szemünk-agyunk „együttműködése”)

2.) FÉNYKÉPEZÉS – Az alapelv. A Camera Obscura „fejlődése” egészem a videó kamkorderig. Egy gyűjtőlencse képalkotása (szavakkal és rajzzal).

3.) VILÁGÍTÁS – A legfontosabb világítási (esztétikai jellegű) alapfogalmak: főfény, derítő és kiegészítő fények. Lámpák, amelyek a felsorolt fénytípusok előállításához kellenek. Egy spot-lámpa szerkezeti felépítése.

4.) FÉNYFORRÁS – Fényforrás fajták. Jellemzőik: kiterjedésük és színhőmérsékletük. Mennyiségi és minőségi jellemzők.

5.) SZÍNHŐMÉRSÉKLET – A fogalom meghatározása. Miért kell ezzel egy operatőrnek tisztában lennie? Kritikus világítási szituációk. Mi az a „külső-belső”? Korrekciós lehetőségek.

6.) FÉNYTÍPUSOK - Miért és hogyan fontos a világítás az operatőr munkájában? A főbb fénytípusok irány és funkció szerint.

7.) KONTRASZT – A fogalom értelmezése. Összefüggés a világítás kontrasztja és a kép kontrasztja között. Az érzékelők átfogása és a kép kontrasztja. Kontraszt és expozíció?

8.) LÁTÓSZÖG – A fogalom tisztázása. Mit értünk normál látószög alatt? Mitől is függ egy objektív (lencse) látószöge? A szorzószám fogalma.

9.) FÉNYMÉRÉS – Mit is mérünk? Hogyan mérünk? Mivel mérünk?

10.) SZÍN – Mi a szín? Csoportosítás, osztályozás. Színkontraszt. A fényforrások szín-problémái. Színdramaturgia.

GYÁRTÁSSZERVEZÉSI, VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK (A feladat egy kérdéspár kidolgozása véletlenszerű kiosztás alapján.)

1/A.) Ismertesse a költségvetések műsortípusok szerinti fajtáit, különbségeit, szerkezetét, főbb tételeit, a túlforgatási arányokat, a nyersanyag-tervezés különbségét a film és videó-hordozó esetén!

1/B.) Ön egy televízió munkatársa, de most családjával együtt nyaral egy édenkertként reklámozott távoli szigeten. Ragyog a nap, buja a természet, varázslatosan szép a táj, de az egyik öbölben tömeges madár- és halpusztulás jeleire bukkan, s nagy területen száradt el a növényzet is. A helyi televízióban és az ottani újságok képei között mindennek nyomait sem találja. Nem jártas ugyan a környezetvédelem kérdéseiben, de meggyőződése, hogy erről a problémáról minél szélesebb körben tájékoztatni kell az embereket. E cél elérése érdekében milyen eszközökhöz folyamodna, hogyan szervezné meg a forgatást, a felvételek hazajuttatását?

2/A.) Melyek a hírügynökségi felvételek felhasználásának, átvételének szerzői jogi vonatkozásai?

2/B.) Ismertesse a producer, a gyártásvezető, a felvételvezető tevékenységét a film készítésének (előkészítés, forgatás, utómunka, forgalmazás) folyamatát követve! Magyarázza meg a motívumkeresés és a terepszemle közötti különbséget!

3/A.) Értelmezze azt a kijelentést, hogy a költségvetésben vannak vonal feletti és vonal alatti költségek! Ezzel összefüggésben írjon érveket azok meggyőzésére, akik ezt a gyakorlatot helytelenítik!

3/B.) Engedélyeztetési, felelősségvállalási, biztosításkötési szempontból mire kell ügyelnie, ha múzeumban, korabeli berendezéssel ellátott műemlék-épületben, illetve ha magánlakásban készít felvételeket a stáb?

4/A.) Írjon az előkészítő-, a forgatási és az utómunkálati időszak főbb gyártási feladatairól! Szóljon a diszpókönyv és a gyártási terv tartalmáról, a forgatókönyvvel való összefüggéseikről!

4/B.) Videó-vállalkozása rendszeresen tudósít Magyarországról egy külföldi televíziós hírügynökségnek. Ezúttal azt a megrendelést kapják, hogy számoljanak be egy nemzetközi visszhangot kiváltott bűneset budapesti bírósági tárgyalásáról. Forgatniuk kell a tárgyaló-teremben, de az utcán is meg kell szólaltatniuk átlagembereket az esettel kapcsolatos véleményükről. A hírügynökség különleges kérése, hogy készüljenek légi felvételek is a városról. Mutassa be a feladat megoldásának gyártási lépéseit, költségvonzatait, valamint a forgatás és az utómunkálatok során felmerülő jogi problémák kezelését!

5/A.) Ismertesse, hogy milyen költségvonzata van itthon és külföldön a felvételi és az utómunkálati berendezések bérlésének! Milyen forgatási helyzetben milyen biztosítást célszerű kötni?

5/B.) A televíziós csatornát több nagyvállalat és politikai szervezet megkeresi azzal a szándékkal, hogy a csatorna műsorvezetőit, szerkesztő-riportereit, operatőreit esetenként szívesen foglalkoztatnák. Milyen jogszabályokat, etikai elveket mérlegel, amikor meghozza a döntést? Hogyan kezeli a csatornán (a szerkesztőségen) belül és a kezdeményezőknél ezt a helyzetet?

6/A.) Milyen következményei lehetnek a filmforgatási költségvetési keret túllépésének? Mi a teendője, ha érzékeli, hogy túl fogják lépni a keretet? Kiknek és hogyan jelezheti a problémát?

6/B.) A gyártásvezető olyan produkcióra kívánja szerződtetni Önt, amelynek felvételeit távol-keleti helyszíneken, meglehetősen balesetveszélyes körülmények között lehet csak elkészíteni. Munkája ellenértékeként ő a szokásos honorárium kétszeres összegéről szóló vállalkozási szerződést kötne azzal a betéti társasággal, amelynek ön kültagja. Fejtse ki, hogy tekintettel a munkabalesetek felelősségi viszonyaira hogyan, milyen elvek figyelembe vételével döntene ebben a helyzetben!

7/A.) Egy közszolgálati televíziós csatorna híradó műsorának kezdési időpontjában, Bécsben tartanak egy fontos, nemzetközi sajtótájékoztatót. A stáb feladata, hogy élő, helyszíni bejelentkezésben tudósítson a sajtótájékoztató megkezdéséről az adás elején, majd 10 perccel később a már elhangzott fontos bejelentésről. Mutassa be a tudósítás megszervezésének gyártási körülményeit! Szóljon arról, hogy e műsortípusnál milyen tételeket vesz figyelembe a költségvetés meghatározásához! Milyen kép- és hang technikai felvételi, világítási eszközökre, vonalakra, engedélyekre lehet szükség a forgatáshoz!

7/B.) Önnek azt a feladatot adják a csatornánál, hogy hozasson rendbe, restauráltasson egy a múlt héten egy magánszemélytől vásárolt filmet, amely igen rossz, kifakult állapotban van, de a csatorna műsorra akarja tűzni. Milyen jogi szempontokat kell figyelembe venni? A filmrestaurálással kapcsolatban milyen gyártási feladatok adódnak?

8/A.) Hogyan kell megtervezni, megszervezni a forgatást, az utómunkát, az elkészült felvételek hazajuttatását külföldön? Ismertesse, hogy mi a különbség az unilaterális és a multilaterális átjátszás között! Példán keresztül mutassa be, hogy milyen képtovábbítási és hangvonalakra van szükség!

8/B.) Tamási Áron: Ábel a rengetegben - című regényének tévéfilm-változatát a rendező és az operatőr alapvetően eredeti helyszíneken (a Hargita erdeiben, Csíkszeredán és Csíksomlyón, vagyis Erdélyben) szeretné felvenni. Mikre támaszkodva és hogyan szervezné meg az ezt megalapozó terepszemlét?

9/A.) Írjon a légi forgatással, a bírósági tudósítással, a közterülettel, a területfoglalással, a magánterülettel, a kandi-kamerával, a protokollhelyzetekkel kapcsolatos forgatási problémákról! A forgatások során milyen személyiségi jogi problémákat kell kezelni?

9/B.) A gyártásvezető olyan produkcióra kívánja szerződtetni Önt, amelynek felvételeit távol-keleti helyszíneken, meglehetősen balesetveszélyes körülmények között lehet csak elkészíteni. Munkája ellenértékeként ő a szokásos honorárium kétszeres összegéről szóló vállalkozási szerződést kötne azzal a betéti társasággal, amelynek ön kültagja. Fejtse ki, hogy tekintettel a munkabalesetek felelősségi viszonyaira, a külföldi forgatási körülményekre hogyan, milyen elvek figyelembe vételével döntene ebben a helyzetben!

10/A.) Ön egy előre bejelentett és engedélyezett utcai demonstrációról forgat filmet. Egyik-másik tüntető arra szólítja fel, hogy róla ne készítsen felvételeket. Van-e joguk ezt megtiltani és miért?

10/B.) Egy közszolgálati televíziós csatorna hétvégi, késő esti közéleti műsorába interjút terveznek az ország miniszterelnökével. A kormányfő külföldi útja miatt nem tud élőben rendelkezésre állni, ezért pénteken, saját dolgozószobájában rögzítik a műsorban 10 percre tervezett beszélgetést. Mutassa be az interjú megszervezésének gyártási körülményeit! Szóljon arról, hogy e műsortípusnál milyen tételeket vesz figyelembe a költségvetés meghatározásához! Milyen kép- és hangfelvételi, világítási eszközökre, vonalakra, engedélyekre lehet szükség a forgatáshoz!

11/A.) Beszéljen a kis- és nagyjogokkal kapcsolatos teendőkről! Sorolja fel a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat!

11/B.) Írjon a mozgókép-archiválás követelményeiről, technikai feltételeiről, törvényi előírásairól! Szóljon a köteles példány-rendelet film- és videó-technológiára alkalmazandó előírásairól! Ismertesse a nemzeti archívumok szerepét, a NAVA és a NDA feladatait, a műsorkészítők számára rendelkezésre álló lehetőségeket!

12/A.) Önnek dokumentumfilmet kell készítenie az osztrák–magyar határzár történetéről. Milyen feladatai vannak az archív anyagok felderítése, kölcsönzése, kopírozása tekintetében, milyen jogokat kell megszerezni, figyelembe venni?

12/B.) Ismertesse azokat a vállalkozási formákat, amelyek révén ön számlaképes munkatársként vehet részt a filmkészítésben! Milyen formát választ pályakezdőként, ha negyven körül jár, ha már elmúlt 55 éves? Sorolja fel, hogy az egyes esetekben milyen adókkal és járulékokkal kell számolnia!

13/A.) Ismertesse az egyéni és a társas vállalkozások formáit, szóljon alapításuk módjáról!

13/B.) A filmes és tévés alkotók jelenlegi magyarországi foglalkoztatási formái nem a legszerencsésebbek, és a komoly érdekellentéteken felül feloldhatatlannak látszó ellentmondásokkal terheltek. Ha ön érdekképviselőik egyike lenne, mire törekedne, milyen megoldásokat javasolna, milyen területeken és milyen keretek között kísérelné meg érvényre juttatni lényeges és valóságos érdekeiket?

14/A.) Ismertesse, hogy milyen előnyeik és hátrányaik vannak a kisvállalkozásoknak!

14/B.) Idegen nyelvű játékfilm szinkronja készül. A rendelkezésre álló nemzetközi hang nem tartalmazza a zörejeket, csak a zenét. Hogyan készül egy idegen nyelvű film zaj-zörej utószinkronja?

15/A.) Hogyan kell üzleti tervet készíteni? Melyek az üzleti terv legfontosabb részei?

15/B.) Egy színpadra szánt zenés darabot szeretne közönség előtt megtartott előadás(ok) keretében filmre vinni. (Az alaphelyzet tehát emlékeztet a Koltay Gábor rendezte István, a király vagy a Bokor Attila által készített 56 csepp vér című produkciók forgatási körülményeire.) Milyen eszközökkel tudná a színpadi jelenséget filmszerűvé tenni?

16/A.) Írjon a szerzői jog hazai és nemzetközi szabályozásáról, az ebbe a körbe tartozó törvényekről és kialakulásuk történeti előzményeiről!

16/B.) Egy szervezet pr-részlege belső pr-filmet szeretne megrendelni attól a stúdiótól, amelynek Ön a képviselője. Milyen tartalmi, technikai, szervezési, pénzügyi, jogi igényeket érdemes átgondolni a lehetséges megbízás sikeres teljesítése érdekében? Ennek alapján működjön közre a megbízási szerződés elkészítésében; tegyen javaslatot a szerződés főbb pontjaira, a megbízás teljesítésének ütemezésére.

17/A.) Ismertesse a hazai közös jogkezelő szervezeteket, a szükséges adatszolgáltatások tartalmát, és költségvonzatát!

17/B.) Videó-vállalkozása filmet készít a II. Világháború csatáiról, ehhez korábbi hírügynökségi felvételeket kell keresni, és megszerezni. Mutassa be a feladat megoldásának gyártási, szervezési lépéseit, költségvonzatait, valamint a forgatás és az utómunkálatok során felmerülő jogi problémák kezelését!

18/A.) Ismertesse a mozgókép-készítés során felmerülő baleset-elhárítással, biztonságtechnikával, tűz-és munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat!

18/B.) Ön egy detoxikálóban készít filmet. Hogyan kell megszerveznie a forgatást, milyen előkészületek szükségesek, milyen személyiségi jogokra kell figyelnie a stábnak?

19/A.) Beszéljen a kis- és nagyjogokkal kapcsolatos teendőkről! Sorolja fel a személyhez fűződő és a vagyoni jogokat!

19/B.) Milyen reklámhordozókat reklámeszközöket ismer? Írja le, hogyan tervezné meg egy készülő műsor reklámkampányát! Határozza meg a célcsoportot, és azt milyen írott és elektronikus sajtótermékeken keresztül éri el őket. Ismertesse a reklámozással kapcsolatos jogszabályoknak a mozgókép-készítéssel és a műsor-sugárzással kapcsolatos vonatkozásait! Ki ellenőrzi és hogyan a reklámkvóták betartását?

20/A.) Ismertesse, hogy milyen előkészületek szükségesek a külföldön történő forgatásokhoz híradós tudósítások, dokumentum-, illetve fikciós filmek forgatása esetén! Írjon a vámeljárásokról, az ATA Carnetről, a forgatási engedélyekről, a helyszínek kiválasztásáról!

20/B.) Az egyik vidéki város, vagy fővárosi kerület önkormányzata meg akarja újítani a városi televíziót, és ebben a szellemben pályázatot hirdet. Nevezzen meg egy vidéki várost, vagy fővárosi kerületet, és fejtse ki: miért, hogyan és milyenné alakítaná az ottani műsorszolgáltató műsorrendjét és arculatát!

FILMTÖRTÉNET (Az (a.) és b.) témakör kifejtése véletlenszerű kiosztás alapján.)

1/a.) David Griffith szerepe a filmművészetben.

1/b.) Az olasz neorealizmus.

2/a.) A német expresszionizmus.

2/b.) A modern olasz filmművészet.

3/a.) A magyar film útja.

3/b.) A filmművészet napjainkban.

4/a.) A szocialista sematizmus.

4/b.) A modern francia film.

5/a.) A burleszk a húszas években.

5/b.) A modern angol filmművészet.

6/a.) A dán dogma irányzat.

6/b.) Az Új-Hoolywood és bukása.

7/a.) Chaplin művészete.

7/b.) A modern szovjet filmművészet.

8/a Jancsó Miklós művészete.

8/b.) A modern lengyel filmművészet.

9/a.) A lírai realizmus és a francia filmiskola a 30-as években.

9/b.) A cseh modern filmművészet.

10/a.) A XXI. század filmjei.

10/b.) A magyar film fejlődési szakaszai 1945-ig.

11/a A szovjet film a harmincas években.

11/b A modern magyar filmművészet.

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET (minden hallgató egy feladatot old meg véletlenszerű kiosztás alapján)

1.) Ismertesse a reneszánsz kor legfontosabb jellemzőit! (IX-XV. szd.) Mit jelent a reneszánsz a művészetekben? Soroljon fel legalább 4 alkotót és 4 alkotást, amelyek reprezentálják a reneszánsz kort! (A reneszánsz kor jellemzése: 8 pont; a reneszánsz jellemzői a művészetekben: 8 pont; példák: 8 pont)

2.) Ismertesse a XIX. század tudományos technikai felfedezéseinek hatását a társadalmi és művészeti életre! Sorolja fel a legfontosabb felfedezéseket és azok megjelenését a művészetekben! Hogyan viszonyul egymáshoz a hivatalos és az ellenzéki művészet a képzőművészetben és az építészetben? Soroljon fel építészeti és képzőművészeti alkotásokat a tanultak alapján, amellyel illusztrálni tudja az eltéréseket! (A hatások ismertetése: 8 pont; a hivatalos és ellenzéki művészet viszonya: 8 pont; példák: 8 pont)

3.) Sorolja fel milyen tényezőkkel magyarázható az emberi „viseletek” kialakulása és folyamatos változása! Mutassa be a klasszikus kor (ókori görög és római birodalmak) viseleteit, és egymásra hatásukat! Magyarázza el, hogyan és milyen módon fejezte ki a viselet a középkorban és az újkorban a társadalmi csoporthoz tartozást! Hozzon példákat a magyarázat illusztrálására a tanultak alapján! (Magyarázat, értelmezés: 8 pont; öltözetek bemutatása + összefüggés és magyarázat: 4+4pont; példák: 8 pont)

4.) Sorolja fel a XX. században kialakult legfontosabb művészeti stílusokat! Részletesen mutassa be a szürrealizmus és az expresszionizmus irányzatot! Hozzon példákat mindkét stílusirányzatra! (Stílusirányzatok felsorolása: 8 pont; szürrealizmus és expresszionizmus bemutatása: 4+4 pont; az irányzat alkotóinak és alkotásainak bemutatása: 8 pont)

Értékelés: maximális pontszám: 24 pont [jeles (5) = 22-24 pont; jó (4) = 19-21 pont; közepes (3) = 16-18 pont; elégséges (2) = 13-15 pont; elégtelen (1) = 0-12 pont]

VIDEÓ-TECHNIKAI ISMERETEK (Egy témakör kidolgozása véletlenszerű kiosztás alapján. Az oktató a kidolgozott tételeket átadta a hallgatóknak.)

1.) A televíziózás technikai feltételeinek kialakulása, fejlődése és a kompatibilitás idevonatkozó fogalma.

2.) Az elektromos képtovábbítás elve és annak paraméterei.

3.) A f-f TV jel, mint információ. A kompatibilitás fogalma.

4.) A PAL színes rendszer, a fekete-fehérrel való kompatibilitása.

5.) A kamera, mint a jelkeltés eszköze. A kamerában lévő felvevő eszközök (cső, CCD).

6.) A kamerában lévő automatikák és korrekciók.

7.) A képvisszaadás eszközei (monitor, vevő, projektor). A megjelenítés eszközei (képcső, LCD, plazma).

8.) A tv-stúdió főbb részei (vezérlő, játéktér) a mixer és a jelszétosztás.

9.) Az analóg és digitális jel jellemzői, a digitális jelhez tartozó alapfogalmak (bit, bájt, mintavétel, stb.)! Miért korszerű technológia a digitalizálás?

10.) Színelméleti fogalmak: fény, szín, fényforrások színei, színhőmérséklet. Az emberi szem működése, színpatkó, színterek.

11.) Magyarország jelenlegi tv-műsorsugárzásának sajátosságai, a jövőben várható változások, fejlesztések.

HANGTECHNIKA (A-, B-, C-szakosok részére, egy hallgatónak egy 3 részből álló sorozat kérdéseire kell válaszolnia véletlenszerű kiosztás alapján.)

A/1.) Írjon egy-egy példát a mechanikai, mágneses, optikai, fixérték tárolós (memória) hangrögzítés megvalósítására!

A/2.) CD Audio esetén mi hordozza a CD felületén a digitális hanginformációt?

A/3.) A mágnesszalagra rögzített VITC az LTC mely hiányosságát küszöböli ki?

B/1.) Mágneses hangrögzítés esetén milyen jellemzőt befolyásol a magnófej résszélessége, és a szalag futási sebessége?

B/2.) Miért alkalmazzák az adatok CD-re történő felírásakor az „interleaving” eljárást?

B/3.) A „Dolby Stereo” analóg, többcsatornás filmhang esetén a filmszalag mely részén található az analóg hanginformáció?

C/1.) Digitális mágneses hangrögzítés esetén milyen módszerrel növelik a szalagsebességet a kívánt értékre?

C/2.) Miért szükséges kép, hang felvételénél a Time Code (TC)?

C/3.) Sorolja fel egy idegen nyelvű film utószinkronizálásához szükséges kellékeket!

D/1.) Milyen módszerrel lehet a CD felületén rögzített információt elektromos jellé alakítani?

D/2.) Az LTC-t általában mágnesszalagra rögzítjük. Milyen akadályba ütközünk, ha egy képkockához tartozó időkódot szeretnénk pontosan megállapítani?

D/2.) A „Dolby Digital” és a „dts” hangrendszer hogyan fejlesztette tovább a „Surround” csatorna szolgáltatását?

E/1.) A CD mely mechanikai hibáit korrigálja a sávon tartó és fókuszáló elektromechanikai rendszer?

E/2.) Miért szükséges kép, hang felvételénél a Time Code (TC)?

E/3.) SDDS (Sony Dynamic Digital Sound) esetén a filmszalag mely részén található a digitális hanginformáció?

F/1.) Hány perc hanganyag „fér rá” a CD-re?

F/2.) Mely időinformációkat tartalmaz a 80 bites LTC?

F/3.) A digitális „dts” hang esetén mi a hanghordozó? A filmszalagra rögzítjük a digitális hangot?

G/1.) Mágneses hangrögzítés esetén milyen jellemzőt befolyásol a magnófej résszélessége, és a szalag futási sebessége?

G/2.) Miért alkalmazzák az adatok CD-re történő felírásakor az „interleaving” eljárást?

G/3.) Mit jelent a „drop frame” és a „non drop frame” időkód?

H/1.) Dolby Digital (SR*D) esetén a filmszalag mely részén található a digitális hanginformáció?

H/2.) Ismertesse egy idegennyelvű film utószinkronizálásának technológiai lépéseit!

H/3.) Európában gyártott kép-hang esetén miért nem jelentkezik a DF-NDF (drop frame-non drop frame) időkód probléma?

I/1.) Hány hangcsatornás a Dolby Digital, és az SDDS digitális hangrendszer?

I/2.) Mi az alapvető különbség az intenzitásos és tranzverzális analóg optikai hang között?

I/3.) Miért két video sorban helyezkedik el ugyanaz a VITC?

K/1.) Digitális mágneses hangrögzítés esetén milyen módszerrel növelik a szalagsebességet a kívánt értékre?

K/2.) Az adatok letapogatása CD-n 780 nm-es (infravörös), DVD-n 650 nm-es (vörös), BD esetén 405 nm-es (kék) lézersugárral történik. Miért különböző hullámhosszúságúak a letapogató sugarak?

K/3.) Mit jelent az LTC kifejezés?

L/1.) Mekkora tárkapacitású a CD, DVD és a BD (Blu Ray) ?

L/2.) A mágnesszalagra rögzített VITC az LTC mely hiányosságát küszöböli ki?

L/3.) A digitális „dts” hang esetén mi a hanghordozó? A filmszalagra rögzítjük a digitális hangot?

M/1.) Írjon egy-egy példát a mechanikai, mágneses, optikai, fixérték tárolós (memória) hangrögzítés megvalósítására!

M/2.) Mekkora tárkapacitású a CD, DVD és a BD (Blu Ray) ?

M/3.) Milyen technológiával írják fel a filmszalagra az analóg optikai hangot? (fénykamera, kopírozás)

N/1.) Miért két video sorban helyezkedik el ugyanaz a VITC?

N/2.) Miért alkalmazzák az adatok CD-re történő felírásakor az „interleaving” eljárást?

N/3.) Audio esetén mi hordozza a CD felületén a digitális hanginformációt?

O/1.) Írjon egy-egy példát a mechanikai, mágneses, optikai, fixérték tárolós (memória) hangrögzítés megvalósítására!

O/2.) Miért szükséges kép, hang felvételénél a Time Code (TC)?

O/3.) Mit jelent a „drop frame” és a „non drop frame” időkód?

P/1.) Digitális mágneses hangrögzítés esetén milyen módszerrel növelik a szalagsebességet a kívánt értékre?

P/2.) Az adatok letapogatása CD-n 780 nm-es (infravörös), DVD-n 650 nm-es (vörös), BD esetén 405 nm-es (kék) lézersugárral történik. Miért különböző hullámhosszúságúak a letapogató sugarak?

P/3.) Mi az alapvető különbség az intenzitásos és tranzverzális analóg optikai hang között?

R/1.) Miért szükséges kép, hang felvételénél a Time Code (TC)?

R/2.) Írjon egy-egy példát a mechanikai, mágneses, optikai, fixérték tárolós (memória) hangrögzítés megvalósítására!

R/3.) Dolby Digital (SR*D) esetén a filmszalag mely részén található a digitális hanginformáció?

S/1.) Sorolja fel egy idegennyelvű film utószinkronizálásához szükséges kellékeket!

S/2.) Milyen módszerrel lehet a CD felületén rögzített információt elektromos jellé alakítani?

S/3.) A 25 F/s time code 40 ms-os időfelbontást ad. Elég ez a felbontás egy MIDI segítségével komponált zenéhez?

T/1.) Mágneses hangrögzítés esetén milyen jellemzőt befolyásol a magnófej résszélessége, és a szalag futási sebessége?

T/2.) Mely időinformációkat tartalmaz a 80 bites LTC?

T/3.) Hány hangcsatornás a Dolby Digital, és az SDDS digitális hangrendszer?

U/1.) Milyen módszerrel lehet a CD felületén található információt (pit-land) elektromos jellé alakiítani?

U/2.) A mágnesszalagra rögzített VITC az LTC mely hiányosságát küszöböli ki?

U/3.) Dolby Stereo hang esetén a négy hangcsatornát milyen módszerrel rögzítik a rendelkezésre álló két hangcsatornára?

V/1.) Ismertesse egy idegennyelvű film utószinkronizálásának lépéseit!

V/2.) A „Dolby Digital és a DTS hangrendszer hogyan fejlesztette tovább a „surround” csatorna szolgáltatásait?

V/3.) Miért alkalmazzák az adatok CD-re történő írásakor az „interleaving” technológiát?

HANGTECHNIKA VIZSGAKÉRDÉSEK (D-szakosok részére, egy hallgatónak egy öt részből álló sorozat kérdéseire kell válaszolnia véletlenszerű kiosztás alapján.)

A/1.) Mágneses hangrögzítés esetén milyen jellemzőt befolyásol a magnófej résszélessége, és a szalag futási sebessége?

A/2.) A CD mely mechanikai hibáit korrigálja a sávon tartó és fókuszáló elektromechanikai rendszer?

A/3.) Mely időinformációkat tartalmaz a 80 bites LTC?

A/4.) Európában gyártott kép-hang esetén miért nem jelentkezik a DF-NDF (drop frame-non drop frame) időkód probléma?

A/5.) A „Dolby Stereo” analóg, többcsatornás filmhang esetén a filmszalag mely részén található az analóg hanginformáció?

B/1.) CD Audio esetén mi hordozza a CD felületén a digitális hanginformációt?

B/2.) Az adatok letapogatása CD-n 780 nm-es (infravörös), DVD-n 650 nm-es (vörös), BD esetén 405 nm-es (kék) lézersugárral történik. Miért különböző hullámhosszúságúak a letapogató sugarak?

B/3.) Az LTC-t általában mágnesszalagra rögzítjük. Milyen akadályba ütközünk, ha egy képkockához tartozó időkódot szeretnénk pontosan megállapítani?

B/4.) Miért két video sorban helyezkedik el ugyanaz a VITC?

B/5.) Milyen technológiával írják fel a filmszalagra az analóg optikai hangot? (fénykamera, kopírozás)

C/1.) Ismertesse egy idegennyelvű film utószinkronizálásának technológiai lépéseit!

C/2.) A digitális „dts” hang esetén mi a hanghordozó? A filmszalagra rögzítjük a digitális hangot?

C/3.) A 25 F/s time code 40 ms-os időfelbontást ad. Elég ez a felbontás egy MIDI segítségével komponált zenéhez? Ha igen, miért, ha nem, miért???

C/4.) A CD mely mechanikai hibáit korrigálja a sávon tartó és fókuszáló elektromechanikai rendszer?

C/5.) Mágneses hangrögzítés esetén milyen jellemzőt befolyásol a magnófej résszélessége, és a szalagfutási sebessége?

D/1.) Írjon egy-egy példát a mechanikai, mágneses, optikai, fixérték tárolós (memória) hangrögzítés megvalósítására!

D/2.) Digitális mágneses hangrögzítés esetén milyen módszerrel növelik a szalagsebességet a kívánt értékre?

D/3.) Mit jelent a „drop frame” és a „non drop frame” időkód?

D/4.) Mi az alapvető különbség az intenzitásos és tranzverzális analóg optikai hang között?

D/5.) A „Dolby Digital” és a „dts” hangrendszer hogyan fejlesztette tovább a „Surround” csatorna szolgáltatását?

SZAKMAI ANGOL (Egy kérdéscsoport megválaszolása véletlenszerű kiosztás alapján)

1/a.) Nevezze meg egy szokásos híradós stáb tagjait angolul és magyarul!

1/b.) Hogyan mondaná angolul? „Elromlott a tükörszektor a B kamerán. Nálunk van a teljes eszközlista a kölcsönzőből?”

1/c.) Mit jelent magyarul? „Period costume actors to their first positions please. Let's prepare for another take.”

2/a.) Nevezze meg egy filmes stáb operatőri vagy bühnés részlegének legalább öt tagját angolul és magyarul!

2/b.) Hogyan mondaná angolul? „Szükségünk lesz műholdas összeköttetésre és két híradós kocsira teljes felszereléssel.”

2/c.) Mit jelent magyarul? „It felt much warmer before color grading. And I don't like the courthouse scene this way either.”

3/a.) Nevezze meg egy filmes stáb kamera-részlegének legalább öt tagját vagy eszközét angolul és magyarul!

3/b.) Hogyan mondaná angolul? „A holnapi nap végén mindenki megkapja a heti diszpókat. Mára ennyi.”

3/c.) Mit jelent magyarul? „We'll need to shoot two interviews after the press conference. We'd better take the lav mikes.”

4/a.) Nevezze meg egy filmes stáb gyártási részlegének legalább öt tagját angolul és magyarul!

4/b.) Hogyan mondaná angolul? „A nyersvágást szerintem rábízhatjuk az új gyakornokra. A szkripteléssel úgyis elkészült.”

4/c.) Mit jelent magyarul? „The gaffer's looking for his light meter. What was it, incident or spot?”

5/a.) Nevezze meg egy filmes stáb utómunka részlegének legalább öt tagját angolul és magyarul!

5/b.) Hogyan mondaná angolul? „A fiú közelijéből hátrakocsizunk bőszekondig, közben belép a lány ansnittbe.”

5/c.) Mit jelent magyarul? „Move the fill light about two feet to the left, and kill that rim light.”

6/a.) Nevezze meg egy filmes stáb szcenikai részlegének legalább öt tagját angolul és magyarul!

6/b.) Hogyan mondaná angolul? „Beszéljük át a stábfelépítést és a munkamenetet! Vágóképeket majd gyűjteményből veszünk.”

6/c.) Mit jelent magyarul? „If we hire two more grips, we might run over the preliminary budget.”

7/a.) Nevezze meg egy filmes stáb hangosztályának legalább öt tagját vagy eszközét angolul és magyarul!

7/b.) Hogyan mondaná angolul? „Kaptunk engedélyt erre a helyszínre. A felvételi sorrendet a színészek elérhetősége határozza meg.”

7/c.) Mit jelent magyarul? „What F-stop did we shoot the exteriors with? Does the log mention ND filters?”

8/a.) Nevezze meg egy filmprodukció elkészültének főbb szakaszait és mindegyiknek legalább két részmozzanatát angolul és magyarul!

8/b.) Hogyan mondaná angolul? „Nagyobb gyújtótávolságú objektívvel személyesebbé tehetnénk. Attól kisebb lesz a mélységélesség.”

8/c.) Mit jelent magyarul? „The mirror shutter is broken on camera B. Do we have the full equipment list from the rental house?”

9/a.) Nevezzen meg öt televíziós műfajt angolul és magyarul!

9/b.) Hogyan mondaná angolul? „A totált daruról csináljuk, a sétálós közeliknél pedig steadicamre váltunk.”

9/c.) Mit jelent magyarul? „We'll need satellite up-link and two news vans fully equipped.”

10/a.) Nevezzen meg legalább öt képkivágást angolul és magyarul!

10/b.) Hogyan mondaná angolul? „Bízzuk a másodstábra a légi-felvételeket! Már csak két napunk van a forgatásból.”

10/c.) Mit jelent magyarul? „We'll distribute the advance schedules at the end of the day tomorrow. That's a wrap.”

11/a.) Nevezzen meg legalább öt gépállást, gépmozgást vagy kamera-nézőpontot angolul és magyarul!

11/b.) Hogyan mondaná angolul? „Az engedélyeket majd megkérjük a terepszemle után. Kell még egy hét az előkészítéshez.”

11/c.) Mit jelent magyarul? „I think we can trust the new trainee with the rough cut. He's already done the logging.”

12/a.) Nevezze meg a költségvetés főbb tételeit angolul és magyarul!

12/b.) Hogyan mondaná angolul? „A kosztümös színészeket kérjük a kezdőpozícióba! Álljunk össze egy újabb felvételhez!”

12/c.) Mit jelent magyarul? „From a close-up of the boy we pull back into a medium shot, while the girl steps into an OTS.”

13/a.) Nevezze meg a filmkészítés írásos dokumentációjának különböző formáit (pl. forgatókönyv) angolul és magyarul!

13/b.) Hogyan mondaná angolul? „Fényelés előtt sokkal melegebb hangulata volt. És a bírósági jelenetet sem szeretem így.”

13/c.) Mit jelent magyarul? „Let's discuss the crew structure and the workflow. We'll buy stock for the B-rolls.”

14/a.) Nevezze meg a napi diszpón szereplő tételeket angolul és magyarul!

14/b.) Hogyan mondaná angolul? „Két interjút kell felvennünk a sajtótájékoztató után. Jobb, ha a csíptetős mikiket visszük.”

14/c.) Mit jelent magyarul? „We've got the permits for this location. Shooting order will be determined by the actors' availability.”

15/a.) Nevezze meg a fényelés során beállítható paramétereket (pl. kontraszt) angolul és magyarul!

15/b.) Hogyan mondaná angolul? „A fővill a fénymérőjét keresi. Milyen volt, beeső vagy visszavert?”

15/c.) Mit jelent magyarul? „We can make it more personal by using a longer focal length lens. It creates a shallower depth of focus.”

16/a.) Soroljon fel a forgatókönyv dramaturgiájával és a történettel kapcsolatos öt kifejezést (pl. történet, jelenet, karakter) angolul és magyarul!

16/b.) Hogyan mondaná angolul? „A derítőlámpát vigyétek balra úgy fél métert, azt a gégent pedig vegyük ki! ”

16/c.) Mit jelent magyarul? „We'll do the long shot from the crane, then switch to steadicam for the walk'n'talk.”

17/a.) Sorolja fel egy alap kameraszett részeit angolul és magyarul!

17/b.) Hogyan mondaná angolul? „Ha felveszünk még két bühnést, túllépjük az előzetes költségvetést.”

17/c.) Mit jelent magyarul? „Let the second unit do the aerial shots. We only have two days left of principal photography.”

18/a.) Soroljon fel egy hírműsor tartalmával kapcsolatos kifejezéseket (pl. hírérték) angolul és magyarul!

18/b.) Hogyan mondaná angolul? „Milyen blendeállással vettük fel a külsőket? A szkriptben fel van írva szürke szűrő?”

18/c.) Mit jelent magyarul? „We'll ask for permits after the recce. We need another week for pre-production.”

VÁGÁSI ISMERETEK (Egy kérdéspár kidolgozása véletlenszerű kiosztás alapján.)

1/a.) VÁGÁS – Definiálja a vágás fogalmát és helyezze el a film-, illetve a műsorkészítés folyamatában! Fejtse ki, mi a vágó felelőssége, melyek a vágói munkakörhöz szükséges készségek, képességek?

1/b.) TIME CODE – Melyek a tipikus Time Code problémák és a vágóprogramban hogyan oldjuk meg ezeket?

2/a) MŰSOROK ÉS MUNKAMEGOSZTÁS – Milyen jellegzetes tévés műsorokat ismer? Helyezze el magát a műsorkészítés folyamatában és mondjon példákat arra, hogy vágóként hogyan kell figyelembe vennie a különböző műsorok sajátosságait, illetve ha nem vágó, akkor milyen munkakapcsolatot épít ki a vágóval!

2/b.) SZÁMÍTÓGÉPISMERET – Számítógépes technikai szempontból a kezdőponttól az utolsó mozzanatig milyen lépéseken keresztül szervezi meg a montírozási munkát?

3/a.) FILMKÉSZÍTÉS ÉS MUNKAMEGOSZTÁS – Helyezze el magát a filmkészítés folyamatában! Vágóként milyen feladatai vannak a filmtervek tartalmi előkészítésében, valamint a filmkészítés folyamatában kikkel, milyen munkakapcsolatokat kell ápolnia! Nem vágóként írjon a vágókkal való esetlegesen felmerülő konfliktusok kezelésének módjáról, ajánljon módszereket, elveket a hatásos kommunikáláshoz!

3/b.) UTÓMUNKA – Értelmezze az utómunka fogalmát különös tekintettel a közvetlenül a vágáshoz kapcsolódó egyéb technikai tevékenységekre!

4/a.) MONTÁZSFAJTÁK – Sorolja fel a leggyakrabban alkalmazott montázsfajtákat, indokolja, melyiket milyen hatás elérésére használhatja!

4/b.) VÁGÓPROGRAM – Milyen adatokat szükséges ellenőrizni a számítógépes vágóprogramban?

5/a.) PLÁNOK – A leggyakoribb filmes és tévés műfajokban a plánok sorrendjének kialakításakor milyen alapelveket vesz figyelembe?

5/b.) BEÍRÁS – Ismertesse a Capture-mód lehetőségeit, figyelembe véve a technika fejlődését is! Melyek lehetnek a tipikusan felmerülő problémák?

6/a.) FILM- ÉS MŰSORKÉSZÍTÉS – Sorolja fel a film- és műsorkészítés menetét az ötlettől a kész filmig! Fejtse ki a film- és a műsorkészítés közötti különbséget főleg a vágás szempontjából! Értelmezze a vágó helyzetét a stábban, a másokkal való alá- és fölérendeltségi kapcsolatát, ha (1) műsorkészítő, ha (2) vágó!

6/b.) MENTÉS – A vágóprogramon milyen mentéseket ismer? A napi munka végeztével hogyan, hova ajánlott a projectet elmenteni?

7/a.) MŰFAJ ÉS VÁGÁSI STÍLUS – Ismertessen néhány televíziós, illetve filmes műfajt és az ezekhez alkalmazott vágási stílust!

7/b.) TRÜKKÖK – Szomszédos képsorok illesztésekor mikor, miért alkalmazunk éles vágást és mikor átúszást vagy áttörést a képen? Technikailag hogyan változtathatjuk meg ezek hosszát vagy helyzetét?

8/a.) SZKRIPTELÉS – Ismertesse a tévés illetve dokumentumfilmes szkript elkészítésének körülményeit, jellegzetességeit, beszéljen a filmkészítés folyamatában használt szkriptről, használatáról a musztereléstől a negatív vágásig! Hogyan feleltetjük meg egymásnak a sztenderd kópia elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges Time Code listát és a lábszámlistát?

8/b.) RENDTARTÁS – Hogyan alakít ki és tart rendet a projectjében?

9/a.) MONTÍROZÁSI FOLYAMAT – Sorolja fel, hogy a digitális betöltéstől a hordozóra való kiírásig milyen lépésekben készül el a montírozott alkotás vágott formája?

9/b.) KIÍRÁS – Ismertesse a film- és műsorkészítésben ma használt jelhordozókat és leggyakrabban alkalmazott formátumokat! Melyik, miért ajánlott?

10/a.) VÁGÓKÉP ÉS/VAGY INZERT - Definiálja a vágókép és az inzert fogalmát, fejtse ki, hogy mi a vágókép vagy inzert lehetséges mondanivalója, fejtse ki, hogy a mű befogadásakor ezek megválasztása által hogyan alakíthatja a befogadó néző érzelmeit?

10/b.) GÉPTAKARÍTÁS - Közösen használt számítógépeken (munkahelyen) hogyan és hova kell elhelyezni a projectet, illetve a munka végeztével a számítógépben magunk után miként kell úgymond kitakarítani?

---------------------------------------

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET, MÉDIAISMERET, DRAMATURGIA SEGÉDLET (A fogalmak után zárójelben megadom, hogy a Press & pr kötet mely oldalán találják meg a fogalom magyarázatát, illetve néhány esetben az = jel után tömören le is írom a helyes választ.)

Kommunikációelméleti alapfogalmak

- a kommunikáció fogalma = emberek közötti közlések támpontra vonatkoztatott, tranzakciós rendszerben zajló kölcsönös cseréje, beleértve az én-kommunikációt is (P&P 27., 42, 46, 51. o)

- a kommunikáció formái a résztvevők száma, szándéka, a befolyásolás tartalma, illetve a csatorna szerint (P&P 55. o.)

– intraperszonális (én-) kommunikáció (P&P 56.o.)

– interperszonális (személyközi) kommunikáció (P&P 56)

– csoportkommunikáció = a kommunikációnak olyan két személynél több szereplős formája, amelyben a közlések cseréje közvetlen, tehát minden résztvevő egyidejűleg érzékeli mások jelzéseit, s közvetlenül reagál ezekre (P&P 57)

– tömegkommunikáció = A > C > B (P&P 57)

– mobilkommunikáció = a kommunikációnak az a formája, amelyben minden résztvevő potenciálisan egyszerre töltheti be az adó, a vevő, a mediátor szerepet. (P&P 58)

– verbális kommunikáció = szóban és írásban rögzített szavakra épülő kommunikáció (P&P 456)

– nem verbális kommunikáció = testbeszéd és vokális kommunikáció (P&P 449.o)

– metakommunikáció = kommunikáción túli, helyzetből eredő jelentéstulajdonítás, amit túlnyomórészt a nem verbális jelezések alakítanak ki (P&P 54.o.)

- a kommunikáció és a befolyásolás (lásd a kiosztott Kommunikációelméleti tételek összeállítást! P&P 93-100.o.)

- közvélemény- és piacbefolyásolási formák (P&P 100.o)

- médiatevékenység értelmezése = a társadalom különböző osztályai, rétegei csoportjai közötti közlés-, illetve információcsere elősegítése, a média intézményrendszerén keresztül történő közreműködéssel (P&P 106.o.)

- üzleti kommunikáció értelmezése = áruk és szolgáltatások közvetlen, minél gyorsabb értékesítésének elősegítését célzó intézményesített kommunikáció

- szervezeti kommunikáció értelmezése = a különféle szervezetek iránti bizalom megteremtését és fenntartását közvetett kommunikációs technikákkal megvalósított, hosszú távú hatásokra építő intézményesített kommunikáció (P&P 103.)

- a politikai és az üzleti kommunikáció rejtett formái (P&P 108-128.o)

– a nyilvánosság fogalma = az a köztér, illetve intézmény- és szabályrendszer, ahol és amelynek segítségével megvitattatnak és eldöntetnek a közösséget alapvetően érintő politikai–gazdasági–tudáshatalmi kérdések. (P&P 66. o.)

– törzsi nyilvánosság jellemzése (P&P 140-143)

– reprezentatív nyilvánosság jellemzése (P&P 140-143)

– polgári nyilvánosság jellemzése (P&P 148.o.)

– parlamenti nyilvánosság jellemzése (P&P 140-143)

– mediatizált, előállított nyilvánosság (P&P 160. o., 76-90, 140-143)

- tömegkommunikáció elemei, társadalmi funkciói = A > C > B; tájékoztatás, szórakoztatás, érték- és normahordozás, kormányzás-közigazgatás, politikai hatalom kontrollálása, újabban: társadalmi folyamatokból való kikapcsolás (?) (P&P 67. o.)

- a tömegkommunikáció válfajai (P&P 69.o.)

- a tömegkomm. szereplői, jellemzésük (P&P 71.o.)

A médiarendszer és a sajtó alapfogalmai (Mindegyik fogalomból készüljenek!)

- a médiarendszer, mint piaci vállalkozás szereplőinek indítékai (P&P 107. o.)

- a sajtó fogalmának értelmezése (P&P 146. o.)

- a hírekkel kereskedő sajtó jellemzése (P&P 150. o.)

- a reklámmal kereskedő (üzleti) sajtó jellemzése (P&P150)

- a világnézeti sajtó jellemzése (P&P 150. o.)

- a populáris média jellemzése (P&P 157., 185. o)

- a minőségi média jellemzése (P&P 157. o)

- a nyomtatott médiacsoport hatásmechanizmusa (P&P 180)

- az elektron. médiacsop. hatásmechanizmusa (P&P 180. o.)

- a médiarendszerezés kategóriái (P&P 186.o.)

- a tájékoztató műsorok típusai (P&P 189.o.)

- a szórakoztató műsorok típusai (P&P 189.o.)

A sajtóműfajokkal kapcsolatos alapfogalmak (Mindegyik fogalomból készüljenek!)

- a műfaj fogalma = az alkotások tartalmi és formai jellegzetességein alapuló osztályozási egysége (P&P 195.o.)

- a sajtóműfaj-csoportok = tájékoztató / publicisztikai / riport / járulékos (P&P 200.o.)

- a hír fogalma (P&P 204.o.)

- a hír értékét meghatározó tényezők (P&P 223.o.)

- a lineáris szerkezetű hír jellemzése (P&P 209.o.)

- a körszerű szerkezetű hír jellemzése (P&P 222.o.)

- a tényhír jellemzése (P&P 209.o.)

- a teljes hír jellemzése (P&P 209.o.)

- a kemény hír jellemzése (P&P 226.o.)

- a puha hír jellemzése (P&P 226.o.)

- a tudósítás fogalma (P&P 7. fejezet)

- a nyilatkozat fogalma (P&P 7. fejezet)

- az interjú fogalma és (P&P 7. fejezet)

- a riport fogalma és típusai (P&P 9. fejezet)

- a kommentár fogalma (P&P 8. fejezet)

- a jegyzet fogalma (P&P 8. fejezet)

- a glossza fogalma (P&P 8. fejezet)

- a recenzió fogalma (P&P 8. fejezet)

- a kritika fogalma (P&P 8. fejezet)

A műsorkészítés és filmkészítés alapfogalmai (Mindegyik fogalomból készüljenek!)

- a televíziós forgatás és adás főbb lépései (P&P 408. o.)

- adástükör = a rádió, vagy televízióadás lebonyolításának terve (P&P 404. o.)

- szinopszis = a forgatással kapcsolatos ötlet rögzítése, vagyis a témajavaslat, amely a szokásos televíziós gyakorlatban a következő elemeket tartalmazza: * A cím kifejező és rövid legyen, utólag készüljön! * Esemény, történet, hír teljes mondatokkal * Milyen álláspontot képviselek? (mondanivaló) * Milyen formai eszközökkel juttatom érvényre? * Kit szólaltatok meg? * Szerkezet * Gyártási kérdések (P&P 415. ol.)

- a filmforgatókönyvek horizontális (KÉP és HANGI rész) és vertikális (jelenetek, esetleg jeleneteken belüli képsorok) tagolásának főbb részei (P&P 259., 418., 431. 434. o.)

Technikai forgatókönyv tagolásának sémája:

- a filmdramatugiai eszköztár 3 fő tartalmi eleme = tárgy, téma, mondanivaló (P&P 421.o.)

- a filmdramaturgiai eszköztár 3 fő formai eleme = kép, hang, szerkezet (P&P 422.o.)

- a headline fogalma = a műsor elején, illetve az egyes részek átmeneteként megjelenített, a főbb témákat előrejelző tartalomjegyzék (P&P 211., 409. o.)

- a felvonás (blokk) fogalma: történet szakaszosságon alapuló külső tagolása (P&P 422. o.)

- a jelenet fogalma = a felvonásnak az a kisebb egysége, amelyben egy időben, ugyanazon szereplők vannak a színen

- a snitt fogalma = a kamera elindulása és leállása között rögzített képsor, illetve ennek a képsornak vágási ponttól vágási pontig terjedő része (P&P 422. o.)

- a plán = a világnak az alkotó által kiemelt része, egy olyan keretezés, amelyen belül újrakomponálja, ezáltal újraértelmezi a valóságot; a főbb plánok felsorolása = nagytávol, kistávol, féltávol, félközel, közel, nagyközel, illetve bármilyen más rendszer fogalmai (P&P 422.o)

- főbb kameramozgások felsorolása (P&P 428.o.)

- főbb kameraállások felsorolása (P&P 427.o.)

Kéziratszerkesztési és tipográfiai alapfogalmak (Csak A-szakosoknak!)

- a felcím funkciója = megjelöli a témát (P&P 217. o. képaláírásban)

- a főcím funkciója = közli a hírt (üzenetet) (P&P 217. o. képaláírásban)

- az alcím funkciója =értelmezi a főcímet (P&P 217. o. képaláírásban)

- a lead funkciója = összefoglalja az alatta lévő cikkben kifejtett témát (P&P 211., 216.o.)

- a szövegtörzs (body) funkciója, esetleges tagolásának szempontjai = részletezi a cikk alapjául szolgáló hírt, főként a miért és hogyan kérdésekre adva választ; tagolása gondolati egységenként szövegközti alcímekkel

- a nyomtatott kiadványok fontosabb technikai paraméterei (P&P 392. o.)

- az újság-készítés tipográfiai alapfogalmainak rövid, akár egyszavas meghatározása: makett, forgatókönyv, tükör, hasáb vagy alapszedés, hasábköz, lapfej, élőfej, élőláb, tónus, pont, lénia, kurzív vagy italic, bold vagy fett, kurrens, versal, kiskapitális, korrektúra, imprimatúra (P&P 393. o.)

- az újságrovat fogalma = az újságok belüli azonos tárgykörhöz tartozó cikkek gyűjtőhelye (P&P 390. o)

- a kézirat tartalmi szerkesztésének főbb elemei (P&P 399.)

- a kézirat műszaki szerkesztésének részei (P&P 399. o.)

- a formakészítés értelmezése (P&P 399. o.)

- expediálás = a nyomdaterméknek a szerződésben megadott kötegelés, csomagolás szerint a megfelelő helyre történő szállítása (P&P 399. o.)